„semmiből egy új más világot teremtettem”
(Bolyai
János levele atyjához)
BOLYAI JÁNOS
„A magyar nép
géniusza – a tudomány területén - legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött
testet.”
Bolyai János a világ tíz legnagyobb
matematikusa közt számon tartott tudós 1802.
december 15-én, Kolozsvárott született.
Édesapja Bolyai Farkas kiváló matematikus, aki fia
első tanítója volt. János tehetsége révén remekül haladt előre. Valóságos
csodagyerek volt, már négyéves korában meg tudott különböztetni néhány
geometriai alakzatot. Hatévesen jól beszélt s írt németül és magyarul; kiválóan
hegedült. Tizenhárom évesen apját helyettesítette a katedrán. A marosvásárhelyi tanulmányok után a bécsi
hadmérnöki akadémián folytatta tanulmányait, kitűnő tanuló volt. Ennek
elvégzése után, 1823-ban a hadseregbe lépett. Jellemének nemes vonása az
őszinteség és az igazsághoz való szilárd ragaszkodás. Gyengéje a lobbanékony
természet, ezért előfordult, hogy összeütközésbe került az emberekkel.
Különcnek tartották. A lángeszű fiatalember szabadidejében a paralelák
elméletével foglalkozott. Édesapjával, Bolyai Farkassal komoly vitái voltak a
matematika tudományának kérdéseiben.
„Semmiből egy új más világot teremtettem” írta 1823. november 3-án
édesapjának Temesvárról.
1831-ben az abszolút geometria
tételeit tartalmazó 29 oldalas kis latin dolgozatának elkészült a
munkapéldánya.
Műve 1832-ben édesapja Tentamen című
munkájának mellékleteként jelent meg Appendix
címen.
Gauss „a matematikusok fejedelme” nem méltatta
Bolyai János munkáját.
Az elismerés hiánya egész életében fájó sebet
okozott.
Tíz évig hadmérnökként dolgozott, majd megromlott
egészségi állapota miatt 1833-ban nyugdíjazták.
Nehéz, betegségekkel teli élete volt, de azért
állandóan dolgozott.
A tudománynak szentelte életét.
1860. január
27-én Marosvásárhelyen hunyt el.
„Bolyai János a Székelyföld szülötte a tudomány
számára olyan teljesítményt nyújtott, amellyel örökre beírta nevét a matematika
tudomány történetébe.
Műve azt bizonyítja, hogy a magyar szellem képes
„világraszólót” alkotni, de nem feltétlenül nyeri el a méltó elismerést.
Bolyai első üzenete, hogy az igazi tudás megszerzése
keserves küzdelem, nem könnyű munka.
Második üzenete, hogy az igazi szellemi csúcsra
feljutót megfelelő társadalmi elismerésben részesítsék.
A harmadik üzenete a fiatalokhoz szól – vannak
megoldhatatlannak tűnő problémák – ezek megoldása új szemléletmódot tesz
szükségessé.”
Bolyai János új elméletével, a hiperbolikus
geometria rendszerét dolgozta ki, új távlatokat nyitott meg az emberi
gondolkodás számára. Ennek korszakalkotó jelentősége például az, hogy az
űrhajózás elképzelhetetlen lenne a Bolyai-féle geometria nélkül.”
2002 Bolyai-év
volt.
December 15-ét, Bolyai János születésének 200. évfordulóját ünnepelte a világ
egész tudóstársadalma. Marosvásárhelyen, Budapesten, Amerikában tudományos
konferenciákat tartottak. A diákságnak nemzetközi Bolyai-vetélkedőt rendeztek.
Bólyán, Bolyai Farkas szülőfalujában emlékszobát
avattak.
A Magyar Posta bélyeget adott ki, a Magyar Nemzeti
Bank ezüst emlékpénzérmét jelentetett meg. Számos könyv, tanulmány látott
napvilágot, amelyben Bolyai János életművét méltatják.
Marosvásárhelyen felavatták a Pszeudoszféra című
térplasztikát.
2009-ben Bolyai János Appendix című
kötetének munkapéldánya felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. Csak a nemzetközi jelentőségű szellemi hagyatékok
kerülhetnek fel a listára. A Világemlékezet listájára került mű Bolyai János
geometriájának tételeit tartalmazza.
2010 Bolyai-év
volt. Január
27-én, Marosvásárhelyen Bolyai János halálának 150. évfordulójára a református
temetőben, eredeti sírhelyén kopjafát avattak.
Augusztus 30 - szeptember 3. között Bolyai
Emlékkonferenciát rendeztek Budapesten a
Magyar Tudományos Akadémián és Marosvásárhelyen a Sapientia-egyetemen.
Szeptember
4-én Marosvásárhelyen,
Bolyai János egykori háza helyén álló épület falára emléktáblát helyeztek, ahová 1846-ban
költözött családjával.
November 5-én Temesváron Bolyai emlékkonferenciát
tartottak Bolyai János halálának 150.
évfordulója és a magyar tudomány ünnepe alkalmából.
2010.
december 17-én Marosvásárhelyen az Edélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság
marosvásárhelyi fiókszervezete ünnepélyes keretek között megnyitotta a
felújított Bolyai János Tudomány és Technika Házát. A tervek között szerepel egy Bolyai Jánosról elnevezett akadémiai kutatóközpont
létrehozása.
A világ ma már méltó helyre emelte
Bolyai Jánost.
Hagyományteremtés
1991 óta viseljük Bolyai
János világhírű
matematikus nevét.
Iskolánkban évente decemberben kerülnek megrendezésre a
Bolyai-napok.
December 15-e Bolyai János születésnapja.
Ennek keretében zajlik 1991 óta a kerületi Bolyai János Természettudományi verseny.
Az alsós és felsős tanulóknak sajátos programokat szervez a
DÖK; néhány a sok közül: különböző kiállítások megtekintése, úszóverseny, tanár-diák
futballmeccs. Az alsó tagozatosok matematikaversenyen vesznek részt.
1997 óta köszöntjük
november 3-át, amely a Magyar Köztársaság Kormánya rendelete alapján a
magyar tudomány napja, emlékezve Széchenyi István gróf 1825. évi pozsonyi
országgyűlésen tett felajánlására, amit a Magyar Tudományos Akadémia
felállítására tett. 2003 óta magyar tudomány ünnepe.
Nekünk ez a nap Bolyai-évforduló is, ugyanis 1823. november
3-án írta Bolyai János apjának híres temesvári levelét, amelyből oly gyakran
emlegetik „semmiből egy új más világot
teremtettem”.
1997-ben 100 éve jelent meg az Appendix magyarul, Bolyai
János zseniális műve. Ekkor készült az első kiállítás, megemlékezve erről az
évfordulóról, és iskolánk névadójáról. Műsorral
emlékeztünk meg 1997. december 17-én a matematikus születésének 195.
évfordulójáról.
1997-ben első alkalommal került átadásra a pedagógiai munka
elismerésére alapított Bolyai-díj. 1997-ben Kőmíves
István, 1998-ban Berényi Anna, 1999-ben Mogyoródi Sándorné, 2000-ben Nagy
Péter, 2001-ben Mészáros Imréné vehette át ezt a díjat.
A 2002-es Bolyai-évben Oláhné Csatlós Erzsébet, majd
2003-ban Dr. Klár Andrásné, 2004-ben Nagy Katalin, 2005-ben Balázs Imre,
2006-ban Dr. Dienes Lajosné, 2007-ben Kovácsné Gebri Éva, 2008-ban Röhrig Éva,
2009-ben Karácsonyné Kiss Mária kapta ezt a kitüntetést. 2010-ben, amely
Bolyai-év volt Kondás Enikő kapta a díjat.
1997 óta a tanév végén Bolyai-plakettet
kap egy alsós és egy felsős diák kitűnő tanulmányi munkája elismeréséül.
1998. november 3-án a magyar tudomány napjára, Bolyai János
temesvári levelének 175. évfordulójára megjelent Dániel Gáborné: „Az igazságot... határtalanul
szeretem" című annotált ajánló bibliográfia.
1998-ban jelent iskolánk első évkönyve Tizenöt évesek
lettünk! címmel. Azóta ötévente készül évkönyv.
Az 1999/2000. tanévben a Bolyai-napok programjaként került
első alkalommal megrendezésre a Bolyai-vetélkedő.
Ennek célja, hogy diákjaink megismerjék a matematikus küzdelmes életét, választ
kapjanak arra a kérdésre: „Lehet-e
példakép Bolyai János?” [1]
1999 óta jelenik meg a Bolyai Lapok 1-2. száma, amely
segíti a felkészülését.
Ebben az évben különleges színfolt
volt egy rendhagyó irodalmi előadás Bolyai Jánosról, amelyre Bánffy György
színművészt kértük fel.
A
vetélkedő résztvevői kezdetben a nyolcadikosok voltak, majd a hatodikos diákok,
akik a szeptemberben induló Bolyai János életművével foglalkozó projekt
keretében dolgozzák fel névadónk életét. A zsűri állandó tagjai évek óta
töretlen lelkesedéssel segítenek – Lestárné Fabján Edit, Erényi Tiborné, Lippai
Csilla. Horvát Elek, Hernádi Paula, Dr. Bényi Árpádné is szívesen vették ki
részüket a zsűrizésben. A három legjobban teljesítő csapat tagjai oklevelet, és
Bolyai János tűzzománc portréjáról készült fotót tartalmazó albumot kapnak.
2002-ben
és 2010-ben - mindkettő Bolyai-év volt – egy különlegességet is kaptak a
diákok, erdélyi pónyik almát.
Bolyai
Farkas, Bolyai János apja domáldi faiskolájában szaporította és egész Erdélyben
ő terjesztette el ezt a fajtát. Végrendeletében sírjelként is mindössze egy
pónyik almafát kért. „Emlék se legyen: hanem, ha valaki egy pojnik almafát
ültet, a ház eleibe; a gyümölcsét szedőktől vagy róla oltóktól vegye
köszönetét.” Miért volt ez a kívánsága? Mert emlékeztette három olyan
almára, amely az emberiség életében fontos szerepet játszott: Éva almájára,
amely kiűzte az első embert a paradicsomból; Paris almájára, amely
kirobbantotta a trójai háborút; Newton almájára, amely a tömegvonzás
törvényeinek felfedezéséhez vezetett.
2002.
december 15-én, Bolyai János születésének 200. évfordulójára készült el a
jelenleg látható állandó kiállítás. Azóta folyamatosan újabb dokumentumokkal bővül.
A
bicentenáriumi ünnepségen avattuk fel Bolyai János tűzzománc portréját, amely a
földszinti aulában található. A képzőművészeti alkotást Hernádi Paula
készítette. Az ünnepség vendége volt Bolyai János,
a matematikus dédunokája.
Közreműködött Bánffy György és Tarján Péter színművészek,
Oláh Anna Bolyai-kutató.
Minden év december 15-én elhelyezzük a megemlékezés
virágait.
Bolyai János 1860. január 27-én halt meg. Már hagyománnyá
vált, hogy minden évben ekkor csendes megemlékezést tartunk a
Bolyai-emlékhelynél.
2003-ban megjelent A
Bolyai János Általános Iskola évkönyve 1983-2003.
A 2007/2008-as tanév kiemelkedő esztendő volt iskolánk
életében, 25 évesek lettünk.
A jubileumi hét megrendezésére december 10-14. között
került sor. Rendezvényeinkkel az iskola minden tanulóját mozgósítottuk.
Programok: iskolatörténeti kiállítás, Batthyány-kiállítás,
Bolyai-emlékkiállítás, természetfotó kiállítás; rajzkiállítás, kerületi komplex
természettudományi vetélkedő, Bolyai-vetélkedő, környezetvédelmi nap –
hulladékgyűjtés, környezetvédelmi vetélkedő, interaktív irodalomóra,
homokszobrászat, Luca-napi vásár, véndiák találkozó.
Jubileumi évkönyvünk 2008 tavaszán jelent meg, Bolyai János Általános Iskola jubileumi
évkönyve 1983-2008 XXV.
2009-ben Bolyai János Appendix című
kötetének munkapéldánya felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. Csak a nemzetközi jelentőségű szellemi hagyatékok
kerülhetnek fel a listára. A Világemlékezet listájára került mű Bolyai János
geometriájának tételeit tartalmazza.
2009.
november 23-december 11. között rendeztük meg a Bolyai-heteket.
Programok: látogatás az Uránia Csillagvizsgálóba, a Füvészkertbe,
a Vass Lajos Általános Iskolába, „Zöld hétvége” rajzpályázat, kőzet-és
ásványkiállítás, alsós matematikaverseny, „Szelektart” művészeti alkotások
készítése hulladékból, komposztáló készítése, tabló készítése a Füvészkertről,
makett készítése a Naprendszer címmel, bolygók bemutatása, kiállítás a projekt
anyagából, kerületi komplex természettudományi vetélkedő, Bolyai-vetélkedő,
Luca-napi vásár.
2010. január 27-én Bolyai János
halálának 150. évfordulója tiszteletére ünnepélyes iskolagyűlésen emlékeztünk
névadónkra. Közreműködött Tarján
Péter színművész, Tassonyi Balázs iskolánk diákja, és Oláh Anna Bolyai-kutató,
aki „Egy jeltelen sírtól az UNESCO
Világemlékezet listájáig” címmel tartott előadást. Ezen a napon pedagógusaink minden osztályban az UNESCO–val
kapcsolatos órát tartottak.
Időszaki kiállítás nyílt a földszinti aulában, és megjelent
a Bolyai Lapok különszáma.
2010. november 22-26. között zajlottak a Bolyai-hét
eseményei: „A mi Kispestünk”című
fotópályázat; Bolyai-vetélkedő; érdekes kémiai bemutató óra; múzeumi látogatás,
vetélkedő; Bolyai kerületi természettudományos verseny; kőzet-és
ásványkiállítás.
A 2010/2011- es tanév új eseménye volt december 6–10.
között a Kisiskolások hete.
A”Mikulástól Lucáig” programjai: játékos vetélkedő magyar
nyelvből; matematika verseny; „Nagy könyv” irodalmi vetélkedő; rajzpályázat;
„Mikulás az iskolában”-vendégek az óvodások; Bolyai-bajnokság”-ritmikus
gimnasztika;
„Kezeslábas”- kézműves foglalkozások; „Észpörgető Lucáról”;
a záró esemény pedig a „Luca-napi kavalkád” – néptánc, Luca-napi népszokások,
szépségvesrseny, táncház, terefere szülőkkel.
2011.
két jeles eseménye – 180 éve jelent meg az Appendix, 100 éve került apa és fia
közös nyugvóhelyre.
2011.
szeptember 7-én megemlékezést tartottunk a két Bolyai tiszteletére.
Iskolánk
udvarán két pónyik almafacsemetét ültettünk el Gajda Péter polgármester és
Bolyai János dédunoka segítségével. Emléktáblát is avattunk.
Közreműködött Tassonyi Balázs iskolánk egykori diákja,
Dániel Gáborné Bolyai-kutató, iskolánk pedagógusa, Oláh Anna Bolyai-kutató,
Budainé Veres Ágnes az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató-és Szaktanácsadó
Kht. képviselője.
Az oltóvesszők a
marosvásárhelyi református temetőben található fáról származnak, és az
Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Kht. munkatársai
nevelték a facsemetéket.
Gajda Péter polgármester és
Bolyai János dédunoka elültették a facsemetéket
Röhrig Éva igazgató leleplezte az emléktáblát és a
diákokkal együtt elhelyezte a koszorút
2011. szeptember 17. Dániel Gáborné
pedagógus, Bolyai-kutató