Faültetés a Kispesti Bolyai János Általános Iskolában

A FA - maga az élet. Évelő, fás szárú növény. A fák fontos részei a természeti környezetnek, fontos szerepet játszanak az oxigén termelésével, a szén-dioxid csökkentésével, a talajhőmérséklet mérséklésével. Esztétikai értékük is jelentős.

Bevezető

A faültetés szabályai

A faültetés ideje ősszel levélhullástól a fagyok beáltáig, illetve tavasszal a fagyok elmúltától rügyfakadásig van.

Első lépés: a növényvásárlás - jó minőségű növényeket ültessünk.

Második lépés: a talaj előkészítése - már növényvásárlás előtt érdemes a fák számára kiásni az ültetőgödröket. Az ültetőlyuknak általában 30 százalékkal kell nagyobbnak lennie a gyökérlabda átmérőjénél. Nagyon fontos, hogy a növény helyét tápanyagban gazdag talajjal béleljük ki.

Harmadik lépés: a növényültetés - ősszel kupacold fel a földet, tavasszal tányérozd ki a talajt a rendszeres öntözés elősegítéséhez.

Negyedik lépés: a támasz - az időjárás könnyen kidöntheti a facsemetét. Hozzávetőleg két év alatt terebélyesedik ki annyira a növény gyökérzete, hogy saját lábon is biztonsággal megálljon.

Ötödik lépés: utógondozás - ültetés után a fát bátran metszd vissza, gondolj arra, hogy a gyökerei nagy részét elvesztett növénynek nem lesz elég energiája minden rügyét kihajtani. Ezért a törzsmagasság feletti 4-5 oldalágat és a függőleges sudarat metszd vissza a felére, a többit tőből távolítsd el. A vesszők legvégső rügye nézzen a talaj felé. Időnként szórd meg a bokrok tövét mulccsal, mert az nedvesen tartja és a gyomnak sem ad esélyt.
Mulcsnak nevezzük azokat a szerves, növényi eredetű anyagokat, amelyek még nem indultak rothadásnak. A mulcs lehet fűnyesedék, készülhet aprított faágból vagy cserjedarabkából is, de fakéregből is.

Az elültetett fák bemutatása

2011

PÓNYIK ALMAFA 2csemete

Termését Erdély ősi gyümölcsének tartják.

Bolyai János édesapja, Bolyai Farkas domáldi faiskolájában szaporította, és egész Erdélyben ő terjesztette el ezt a fajtát.

A pónyik alma (Poinik, Pojenics, Poinik Apfel) alakja lapos gömb, szabálytalan, szinte mindig kissé féloldalas. Alapszíne fűzöld, majd sárgászöld.

Húsa kemény, roppanó, éretten kissé kásásan, lédúsan olvadó, élvezetesen édes. Októbertől decemberig érik, márciusig eltartható.

Fája: Erőteljes növekedésű, későn bár, de kedvező viszonyok között elég bőven termő. Szétálló ágai ritkás lombozatú, de terjedelmes koronát nevelnek. Vadalanyon közép- és magastörzsű fának a legalkalmasabb. Az alakítást, nyesést nem hálálja meg. Vesszei vaskosak, többnyire sárgásszínűek, molyhosak. Rügyei elég nagyok, laposhátúak, sűrűn molyhosak. Termőrügyei aránylag kisebbek, sűrűn molyhosak. Levelei vastagszövetűek, felső oldaluk elég sima, fonákjukon molyhosak, szúrós hegyben végződők. Levélnyelük rövid, igen vastag, merev, molyhos. Levélpálhái fejletlenek, áridomúak, sokáig megmaradnak.

Bolyai Farkas végrendeletében sírjelként is mindössze egy pónyik almafát kért.

„Emlék se legyen: hanem, ha valaki egy pojnik almafát ültet, a ház eleibe; a gyümölcsét szedőktől vagy róla oltóktól vegye köszönetét.”

Miért volt Bolyai Farkasnak ez a kívánsága?

Mert emlékeztette három olyan almára, amely az emberiség életében fontos szerepet játszott:

Éva almájára, amely kiűzte az első embert a paradicsomból;

Paris almájára, amely kirobbantotta a trójai háborút;

Newton almájára, amely a tömegvonzás törvényeinek felfedezéséhez vezetett.

1856. november 23-án, Bolyai Farkas temetésén - végrendelete szerint - a Református Kollégium két csengettyűje szólt. „És az ültetést sem hagyták el: a következő év tavaszán már egy pojnik almafa hajlott a sírjára.”

1911. június 7-én - 100 éve - apát és fiút közös sírba helyezték.

2011. szeptember 7-én iskolánk udvarán - Dániel Gáborné tanító, Bolyai-kutató kezdeményezésére - Bolyai Farkas és Bolyai János emlékére két pónyik almafát ültettünk.  Az oltóvesszők a marosvásárhelyi református temetőben található fáról származnak, és az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Kht. munkatársai nevelték a facsemetéket.

Az első oltóvesszők átadása	A második kísérlet
Az első oltóvesszőket Csedő Károly marosvásárhelyi professzortól kaptuk, 2010. december 4-én Dániel Gáborné adta át Újfehértón.	A második kísérlet 2011. márciusában volt, Jakab Barna a Bolyai Farkas Líceum tanára és tanítványai metszettek újabb oltóvesszőket.

Néhány nappal később ismét kaptunk Csedő Károlytól is oltóvesszőket, ezeket is lejuttattuk az intézetbe.

Jött a nagy várakozás. Majd jött a jó hír, a második és harmadik vesszők oltása sikeres volt. Szeptemberben a kispesti Bolyai János Általános Iskola elsőként ültetett udvarán pónyik almafacsemetéket.

A facsemeték kiválasztása Újfehértón 2011 nyarán

2011. szeptember 7-én Gajda Péter polgármester és Bolyai János dédunoka elültették a facsemetéket

Röhrig Éva igazgató leleplezte az emléktáblát

Oláh Anna Bolyai-kutató és Budainé Veres Ágnes az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Kht. képviselője átadták a fák eredetét igazoló dokumentumokat

Az első virágzás 2012 tavaszán

2013

TÖLGYFA csemete

A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége ötszáz fajjal. Népies neve makkfa. Termése a makk ellipszoid, tojásdad vagy hosszas, az alját pikkelyes vagy bozontos külsejű makkcsésze takarja. Különösen az első években lassú a növekedése. A nagy nyári szárazságok és a kései fagyok gyakran károsítják. Néhány évig árnyéktűrő, majd fényigényes.

2015-ben az év fája a kocsányos tölgy, 2012-ben pedig a molyhos tölgy volt.

Az adományozó egy Árpád utcai lakó - ebben az utcában van iskolánk.

A tölgyfa 2015-ben

2014

TUJA 4 cserje

A tuja (Thuja) a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó növénynemzetség.

A legismertebb oszlopos tuja: a Smaragd tuja (Thuja occidentalis ’Smaragd’)

Várhatóan 7-8 méterre is megnő. Karcsú, tömött, kúp alakú koronája van, melynek fényes, sötétzöld oldalágai függőleges síkban állnak.

Magyarországon jelenleg a legkeresettebb, legismertebb, legnagyobb mennyiségben ültetett tuja.

Színét télen is megtartja, nem barnul be, ellentétben néhány más tujával. Teleinket károsodás nélkül elviseli, fagyra nem érzékeny.

A nyári szárazságot fiatal korban több, idősebb korban kevesebb odafigyeléssel minden probléma nélkül átvészeli. Napos és jó tápanyaggal jó ellátott helyen fejlődik a legjobban és legszebben.

Az egyik tuja közelről

CSÜNGŐ JAPÁN DÍSZCSERESZNYE 2 csemete

A csüngő japán díszcseresznye (Prunus serrulata Kiku Shidare Sakura) alacsony termetű, általában 3-5méter között vannak képviselői. Koronaformája csüngő, levele leginkább a cseresznyefa levelére hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a csüngő japán díszcseresznye levele a vége felé hirtelen elkeskenyedik és hosszú hegyben végződik. A levél széle egyenletesen, aprón fogazott. Színe világos barnás-zöld, mely ősszel sárgára színeződik.

Lombfakadás előtt, április hónapban virágzik, mely elhúzódhat május elejéig. Az, hogy virágzása lombfakadás előtt történik, díszértékét nagyban növeli, mert így háborítatlanul élvezhető a virágpompa. Hazája Kelet-Ázsia.

A csüngő japán díszcseresznye, egy Magyarországon is igen kedvelt csüngő változat, így előszeretettel ültetjük kertekbe, parkokba egyaránt. üde, tápdús talajon és benapozott helyen teljes pompáját képes produkálni.

Japánban régóta foglalkoznak a nemesítésével, mondhatni kultusza van használatának. Rengeteg fajtája létezik, melyek többsége eredeti japán nevet visel. Európában, azon belül Magyarországon is főleg a rózsaszín, telt virágúak a kedveltek.

2014 tavaszán az ÖKOSAN projektnap keretében került sor az ültetésre.

A két csüngő japán díszcseresznye 2015-ben

2015

CSÁSZÁRFA 1 „csemete”

Az illatos császárfa vagy császárfa (Paulownia tomentosa) a Paulowniaceae

családba tartozó lombhullató növényfaj. Közép- és Nyugat-Kínából származik.

A császárfa 10-25 m magasra nő, levelei nagyok, a virágok hosszú bugában állnak, lila színűek, májusban nyílnak, nagyon illatosak, egyenként 4-6 cm hosszúak. Jól tűri a szennyezett levegőt és talajban sem válogat, pionír növény. Ha a talaj tápanyagban és vízben dús akkor növekedése erőteljes, a talajt képes gyorsan kimeríteni.

Az adományozó Erdős Viktor 8. b osztályos diákunk édesanyja Csernus Mária.

„…majd megnövök én”

IDARED ALMAFA 1 csemete

Az alma vagy almafa (Malus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség. Az almafa termése gömbölyded, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedés öt apró, elszáradt csészelevelet rejt. Az alma viaszos héja a jóízű gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak.

Az idared (Jonathan X Wagner) középnagy vagy nagy lapított gömb alakú, közepesen hasas, fényes, élénkpiros.  Fehéressárga húsa lédús, íze enyhén savanykás.  Október elején érik, 3-4 hónapos tárolás után fogyasztható.

Az almafa

VILMOSKÖRTE FA 1 csemete

A körte (Pyrus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A vilmoskörte a világon a legelterjedtebb fajta. Hazánkban a Bosc kobak után a legnagyobb arányban termesztik.

Gyümölcse: középnagy, vagy nagy, szabályos körte alakú, alapszíne éretten sárga, napos oldalon enyhén pirosas, vékony héjú, lédús, olvadó, édes-savanykás, muskotályos ízű. Augusztus második-harmadik dekádjában szedhető. Tárolótól függően 1-3 hónapig is eltartható. Fája közepes növekedési erélyű, közepesen sűrű koronát nevel. A nagyobb téli lehűléseket károsodás nélkül elviseli.

Az ifjú „Vilmos”

GÖNCI MAGYAR KAJSZIBARACK 1 csemete

A kajszi, kajszibarack, kajszibarackfa vagy kajszifa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Július közepén érik. Közepes méretű gyümölcse gömbölyded, oldalról kissé lapított. Héja narancssárga, a napos oldalon kissé piros fedőszínnel mosott. Húsa narancssárga, lédús, igen finom. Közepes méretű koronája van. Korán termőre fordul, jó termőképességű. A téli és a tavaszi lehűlésekre érzékeny, a sarka vírusfertőzésre és ágrákosodásra közepesen fogékony. Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. A gyümölcs továbbra is csak hagyományosan, kézzel szedhető, nem is lehetne másképp, hiszen annyira lédús, hogy a gépi szüretelést nem élné túl.

A Gönci barack (2015) hungarikum, felkerült az unió védett földrajzi jelzésű termékeinek sorába.

2015. májusában a gyümölcsfák ültetése a TÁMOP-3. 1. 4. B projekt keretén belül a partnerség és hálózatosodás modul közösségi tér jegyében történt.

A gönci hungarikum ültetése 2015. május

Benedek Elek: Szeresd a fát

Szeresd a fát, hisz ő is érez,
Gyengéden nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed
Hagyd annak ami, épnek, szépnek --
Szeresd a fát !

Ő is anya, minden levele
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve,
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints föl rája --
Ne bántsd a fát !

Édes gyümölcsét várva várod
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad
S te bánkódnál majd -- késő bánat --
Ne bántsd a fát!

Megtépett fának nincs virága,
Mint a vak, úgy néz a világba,
Oly bús a fa, a tördelt, tépett,
Mint anyád, ha elvesztene téged --
Szeresd a fát!

Falombok közt, viharba', vészbe',
Lám meg sem ring a kismadár fészke;
Fáradt ha vagy leülsz alája,
S elszenderít madár danája -
Ne bántsd a fát!

Mind, akik ásóval ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének:
Ásóval is költők valának,
Szép, lombos fákról álmodának -
Szeresd a fát!

2015. május                                                                          Összeállította: Dániel Gáborné