Bolyai Lapok
|
2011. szeptember |
Szerkesztette: Dániel Gáborné
|
különszám
|
180 éve jelent meg az Appendix
100 éve került közös sírba
Bolyai Farkas és Bolyai János
Bolyai János tűzzománc portréja
Készítette: Hernádi Paula (2002)
KIÁLLÍTÁS A FÖLDSZINTI AULÁBAN
180 éve jelent meg az Appendix
1831. június Bolyai Farkas megjelenteti fia, Bolyai János tízévi munkájának eredményét - az APPENDIXet különlenyomatban
a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában
3 példányt őriznek az Appendix című műből
1832. Megjelenik Bolyai Farkas TENTAMEN című munkájának függelékeként
Bolyai János: A TÉR ABSZOLÚT IGAZ TUDOMÁNYA
(Appendix = függelék) című latin nyelvű munkája
1897. Bolyai János: A TÉR ABSZOLÚT IGAZ TUDOMÁNYA (Appendix) című, az egyetlen életében nyomtatásban megjelent műve megjelenik magyarul, 66 évvel később, mint az eredeti mű.
Bolyai János életében sem szóban, sem írásban elismerést senkitől - még apjától sem kapott.
Halála után hét évvel, 1867-ben egy német tudós említette Bolyait, majd a következő évben franciául és olaszul, ezt követően angol és német nyelven jelent meg az eredetileg latin nyelvű műve az Appendix. Magyarul csak 1897-ben látott napvilágot.
2009-ben BOLYAI JÁNOS APPENDIX című kötetének munkapéldánya felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. Csak a nemzetközi jelentőségű szellemi hagyatékok kerülhetnek fel a listára. A Világemlékezet listájára került mű Bolyai János geometriájának tételeit tartalmazza. A világ ma már méltó helyre emelte Bolyai Jánost.
Magyarországnak mindeddig három biztos helyet sikerült elfoglalni a Világemlékezet listán: TIHANYI KÁLMÁN RÁDIÓSZKÓPJA, MÁTYÁS CORVINÁI és a TABULA HUNGARIAE, azaz Magyarország első, 1528-ban nyomtatott térképe.
Bolyai Farkas fia munkájának egy példányát elküldte Carl Friedrich Gauss német matematikusnak, két példányt Lembergbe, ahol fia, János hadmérnöki szolgálatát teljesítette. Az egyik saját munkapéldánya lett – ez felbecsülhetetlen értékű, a másikat János főhercegnek küldte. Ez a példány 1910-ben ajándékozás révén került az MTA Könyvtára Kézirattárába. Egy felvágatlan példány is található még, ez valószínű, Schmidt Ferenc – a Bolyai hagyaték első kutatója – hagyatékából kerültek ide.[1]
Branislav Petronijevic, az APPENDIX szerb nyelvű fordítójának verses ajánlása. Magyarra fordította: Túri Gábor
BOLYAI JÁNOSHOZ -Ajánlás -
Roppant név, a mű meg csöpp, nem dísz:
Mit ránk hagytál, az csak egy Appendix.
Ifju lángelme, tenyész burjános:
Gausson túltettél, Bolyai János.
Gauss még hogyha dícsérni meg is mert,
Előbbre valónak ő el nem ismert.
Ülte kicsinyes irigység érte,
S levelezéssel bőven beérte.
Becsülni korod nem tudta nevedet,
Lenézve bántott, gúnnyal kinevetett.
Soká nem sejték, merre a sírod,
Jel sem volt sehol neveddel írott.
Születni nagy kegy nem kísért fölötte,
Hatalmas fajnak hogy lennél szülötte.
Népnek parány volt a magyar előtted,
Igazán naggyá magaddal tetted.
Bolyai János egyetlen hitelesnek elfogadott portréja a marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatán
Intézményünk 1991 óta, azaz 20 éve viseli Bolyai János nevét. Legyünk mi is olyan kitartóak nemes céljaink elérésében, mint ő volt, hogy iskolánknak jó hírnevet szerezzünk.
100 éve került közös sírba
Bolyai Farkas és Bolyai János
1911. június 7-én Bolyai Farkast és Bolyai Jánost közös sírba helyezték.
„A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és költségén kihantolták Bolyai Jánosnak, a magyar tudományosság egyik legkiemelkedőbb alakjának a temető III. táblájában nyugvó hamvait s azokat édesapjának, Bolyai Farkasnak sírjába vitték át.” [2]
Részletek Farkas Gyula nekrológjából.
„Bolyaiak! Mélységekben fürkésző apa és messzeségekbe ellátó fia! A Magyar Tudományos Akadémia nevében köszöntöm hamvaitokat. … együvé tartoztok nemcsak a természet anyagbeli rendje szerint, hanem azon rendje szerint is, a mely a szellemi élet országait kormányozza végtelen időkig. … Fájdalom, a tudomány amaz építő mestereinek a sorába kerültetek, a kik nem érhetik meg eszméik diadalát!”[3]
Bolyai Farkas és Bolyai János síremléke
PÓNYIK ALMA[4]
Erdély ősi gyümölcsének tartják.
Bolyai János édesapja, Bolyai Farkas domáldi faiskolájában szaporította, és egész Erdélyben ő terjesztette el ezt a fajtát.
A pónyik alma alakja lapos gömb, szabálytalan, szinte mindig kissé féloldalas. Alapszíne fűzöld, majd sárgászöld.
Húsa kemény, roppanó, éretten kissé kásásan, lédúsan olvadó, élvezetesen édes. Októbertől decemberig érik, márciusig eltartható.
Bolyai Farkas végrendeletében sírjelként is mindössze egy pónyik almafát kért.
„Emlék se legyen: hanem, ha valaki egy pojnik almafát ültet, a ház eleibe; a gyümölcsét szedőktől vagy róla oltóktól vegye köszönetét.”
Miért volt Bolyai Farkasnak ez a kívánsága?
Mert emlékeztette három olyan almára, amely az emberiség életében fontos szerepet játszott: Éva almájára, amely kiűzte az első embert a paradicsomból;
Paris almájára, amely kirobbantotta a trójai háborút;
Newton almájára, amely a tömegvonzás törvényeinek felfedezéséhez vezetett.
1856. november 23-án, Bolyai Farkas temetésén - végrendelete szerint - a Református Kollégium két csengettyűje szólt. „És az ültetést sem hagyták el: a következő év tavaszán már egy pojnik almafa hajlott a sírjára.” [5]
A facsemetét Dicső Lajos, Bolyai Farkas egykori tanítványa ültette. (Más források szerint Vajda Dániel[6] ültetett pónyik almafát Bolyai Farkas sírjára. Ezt a facsemetét Bolyai Gergely, Bolyai János öccse hozta a domáldi birtokról.) Ez a fa kipusztult, majd 1957-ben Pálffy Antal[7] a Kollégium akkori matematikaprofesszora, Farczády Elek[8] történész, levéltáros újat ültettek. (Más források alapján az akkor létező Öllerer kertészetből származó csemetét 1957 áprilisában Csedő Károly[9] akkori egyetemi tanársegéd Köbölkuti József kertész segítségével telepítette.)
2006. november 1-jén a Bolyai Pedagógiai Alapítvány kezdeményezésére védetté nyilvánították Bolyai Farkas egykori sírjelét jelképező pónyik almafát, amely a marosvásárhelyi református temetőben található.
A védetté nyilvánított pónyik almafa
A BOLYAIAK VÁROSA
Marosvásárhely a Maros két partján fekvő település. 1300-ban már Forum Siculorum néven ismerték. Az 1608-ban kiadott kiváltságlevélben már magyarul is Székelyvásárhelynek nevezték. „Vásárhelynek lelke van, s ez a lélek sugárzik…” – írta Márai Sándor.
Magyar tannyelvű középiskolája a Bolyai Farkas Líceum, az egykori Református Kollégium, amelyet a 16. században alapítottak.
1856. november 23-án eltemették Bolyai Farkas polihisztort, végrendelete értelmében temetésén fejfaként egy pónyik almafát ültettek.
1860. január 29-én jeltelen sírba temették Bolyai János matematikust.
1884-ben Bolyai Farkas sírhelyére sírkövet állítottak.
1894-ben a Matematikai és Fizikai Társaság emlékkövet állított Bolyai János nyugvóhelyére, amit a fáradhatatlan Bolyai-kutató, Schmidt Ferenc szorgalmazott.
1906-ban Marosvásárhelyen Bolyai Farkas halálának 50. évfordulója alkalmából emléktáblával jelölték meg azt az épületet, amelynek udvarán a két Bolyai lakóháza állt.
1911. június 7-én - Bolyai János exhumálását követően - apát és fiút közös sírba helyezték a ravatalozó közelében.
1913-ban a marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatát díszítő dombormű-sorban Bolyai Farkas és Bolyai János portréját, a sokalakos domborművek közül a másodikban A két Bolyai jelenik meg, amelyek Kallós Ede szobrászművész alkotásai.
1937. november 7-én a marosvásárhelyi Református Kollégium épületében megnyitották a Bolyai Múzeumot.
1955-ben a Bolyai Múzeumot a mai helyére, a Teleki Téka épületébe költöztették.
1956. november 17-én Bolyai Farkas halálának 100. évfordulója tiszteletére, Kozma Béla kezdeményezésére a marosvásárhelyi Református Kollégium felvette tudós tanárának nevét.
1957-ben a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, az egykori Református Kollégium előtti parkba a két Bolyai térszobrát állították fel, Csorvássy István és Izsák Márton alkotását. A kollégium fennállásának 400. évfordulóját ünnepelték.
2000. január 28-án Marosvásárhelyen emléktáblát avattak annak az épületnek a falán, amelynek helyén álló házban Bolyai János élete utolsó éveit töltötte. Ezzel az eseménnyel emlékeztek halálának 140. évfordulójára. 2000. szeptember 2-án a Bolyai Farkas Líceum udvarán - Bálint István, az iskola igazgatója javaslatára – a Kollégium Öregdiákjainak Baráti Köre felállította a két matematikus kőmellszobrát. A monumentális alkotás Miholcsa József szobrászművész műve.
2002. december 15-én, Marosvásárhelyen felavatták a Bolyai-emlékművet, a Pszeudoszférát. A köztéri szobrot Horváth Sándor marosvásárhelyi matematikus tervezte. Az emlékműnek van egy rejtett különlegessége. Egy álcázott tükör-rendszer segítségével minden november 3-án egy bizonyos órában a Nap megvilágítja a talpazaton elhelyezett „semmiből egy ujj más világot teremtettem”, az eredeti kézírással reprodukált idézetet.
2006. január 21-én, Marosvásárhelyen – Bolyai János egykori utolsó szálláshelyén - megnyílt a Bolyai János Tudomány és Technika Háza.
2006. november 1-jén Marosvásárhelyen, a Bolyaiak sírjánál - a Bolyai Pedagógiai Alapítvány kezdeményezésére - védetté nyilvánították Bolyai Farkas pónyik alma-fáját, és emléktáblát helyeztek el, amely a zentai Bolyai Farkas Alapítvány ajándéka. Az ünnepséget Bolyai Farkas halálának 150. évfordulója tiszteletére rendezték.
2009. december 15-én Bolyai János eredeti sírhelyén, a marosvásárhelyi református temetőben - Oláh-Gál Róbert javaslatára, Bandi Árpád kezdeményezésére - kopjafát állítottak. A kopjafát néhai Bandi Dezső faragóművész tanítványai készítették el.
2010.
január 27-én Bolyai János halálának 150. évfordulóján felavatták a kopjafát.
2010. szeptember 4-én Marosvásárhelyen, a
2010. december 17-én Marosvásárhelyen az Edélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete ünnepélyes keretek között megnyitotta a felújított Bolyai János Tudomány és Technika Házát.
1911. június 7-én - 100 éve - apát és fiút közös sírba helyezték.
2011. szeptember 7-én iskolánk udvarán - Dániel Gáborné kezdeményezésére - Bolyai Farkas és Bolyai János emlékére két pónyik almafát ültettünk. Az oltóvesszők a marosvásárhelyi református temetőben található fáról származnak, és az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Kht. munkatársai nevelték a facsemetéket.
Az első oltóvesszők átadása
Az első oltóvesszőket Csedő Károly marosvásárhelyi professzortól kaptuk, 2010. december 4-én Dániel Gáborné adta át Újfehértón.
A második kísérlet
A második kísérlet 2011. márciusában volt, Jakab Barna a Bolyai Farkas Líceum tanára és tanítványai metszettek újabb oltóvesszőket.
Néhány nappal később ismét kaptunk Csedő Károlytól is oltóvesszőket, ezeket is lejuttattuk az intézetbe.
Jött a nagy várakozás. Majd jött a jó hír, a második és harmadik vesszők oltása sikeres volt. Szeptemberben a kispesti Bolyai János Általános Iskola elsőként ültetett udvarán pónyik almafacsemetéket.
A facsemeték kiválasztása Újfehértón
A diákok érdeklődéssel hallgatták a megemlékezést…
…a vendégek is
Gajda Péter polgármester és Bolyai János dédunoka elültették a facsemetéket
Röhrig Éva igazgató leleplezte az emléktáblát és a diákokkal együtt elhelyezte a koszorút
Oláh Anna Bolyai-kutató és Budainé Veres Ágnes az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Kht. képviselője átadták a fák eredetét igazoló dokumentumokat
A megemlékezés szereplői: Tassonyi Balázs és Dániel Gáborné Bolyai Jánossal
[1] Oláh Anna: A 175 éves Appendix. = Ponticulus Hungaricus. 2007. 12. sz.
[2] Oláh-Gál Róbert: Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig.Csíkszereda, 2006, Státus Kiadó. 89. oldal
[3] Uo. 103. oldal
[5] Dávid Lajos: A két Bolyai élete és munkássága. Bp. 1979, Gondolat. 256. p.
[6] Vajda Dániel (1793-1860) erdélyi történelem, irodalom, esztétika tanár. Bolyai Farkas egykori tanítványa, Bolyai János házitanítója, aki Csombordon világhírű borászatot létesített. Ő írta az első magyar nyelvű borászati szakkönyvet.
[7] Pálffy Antal (1903-1973) erdélyi pedagógiai író, matematika szakos tanár. 1926-1961 között a marosvásárhelyi Református Kollégium tanára volt. Székfoglalójának címe: Bolyai Farkas hagyatéka volt.
[8] Farczády Elek (1890-1977) erdélyi történész, levéltáros. A marosvásárhelyi Bolyai-múzeum-és könyvtár az ő vezetése alatt került a Teleki Téka épületébe.
[9]Dr. Csedő Károly (1930) erdélyi egyetemi tanár, gyógynövény-kutató; a gyógyszerésztudományok doktora, 2005 óta Professzor emeritus. A Bolyai-receptek kibetűzésével is foglalkozott.