A Kispesti Bolyai János Általános Iskola a Budapesti Fesztiválzenekar partneriskolája
A Kispesti Bolyai János Általános Iskola a MüPa partneriskolája
Iskolánk részt vesz az európai közösség pénzügyi támogatásával finanszírozott európai iskolagyümölcs-programban
SZMSZ
Budapest,
XIX. kerület
B O L Y A
I J Á N O S Á L T A L Á N O S I S K O L A
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
2013.
T A R T A L O M J E G Y Z É K
1. Az SzMSz
1.1. Az SzMSz célja:
1.2. Az SzMsz tartalma:
1.3. Az SzMSz jogszabályi alapja:
1.4. A szabályzat hatálya, nyilvánossága:
2. Intézményi jellemzők, dokumentációk
2.1. Az intézmény alapadatai: jogállás, gazdálkodás,
szakfeladatok
2.2.A törvényes működés szakmai dokumentumai
2.3.4. Ügyeleti
beosztás (ügyeleti rend)
Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítésének
és kezelésének rendje.
3. Szervezeti felépítés és vezetés
3.1.Az intézmény szervezeti egységei és a vezetői szintek
Az iskola szervezeti egységei; a
szervezeti egység élén álló felelős beosztású vezető:
3.2.Kapcsolat a vezetők és a szervezeti egységek között
3.2.1.Az intézményvezetőség
3.2.Az igazgató – az intézmény vezetője:
4.1.1.A nevelőtestület
4.2.A szülői munkaközösség
4.3.A tanulók közösségei
4.4.Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
4.4.1.Az intézményvezetőség és a nevelőtestület
Az alkalmazottak megbízásának és kijelölésének elvei
A pedagógusok munkájának elismerése
4.4.2.A nevelők és a tanulók
4.4.3.A nevelők és a szülők
4.5.A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának
formái
4.5.1.Szülői értekezletek
A fegyelmi eljárást
megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
Kapcsolattartás csoportjai:
1. kapcsolat a
gyermekvédelmi hálózattal valamint az iskola egészségügyi ellátást
biztosítókkal
6. A működési rend
6.1. Az iskolával jogviszonyban lévők bent
tartózkodási szabályai
7. A tanórán kívüli foglalkozások
7.1. A tanítási órán kívüli foglalkozások
7.1.1.A napköziotthon működésére vonatkozó általános szabályok
A napközis és a tanulószoba foglalkozásokra való
felvétel elvei
7.2.Az egyéb, tanórán kívüli foglakozásokra vonatkozó általános szabályok
8. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka
belső ellenőrzésének rendje
9. Reklámtevékenység
Az iskola hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
11. A tankönyvrendelés szabályai
Szervezése
13.A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és
ellátása
14.Az intézmény dolgozóinak feladatai a
tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén
(Intézményi védő, óvó előírások)
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
15.Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
16.A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás
megállapításának és felosztásának elvei
17. Könyvtári működési szabályzat
18. Záró rendelkezések
19. Legitimációs záradék
20.Mellékletek
Tanórán kívüli foglalkozások
2.Tanítói munkaköri leírás
3.Szakmai munkaközösség-vezető munkaköri leírása
Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető a fenti
feladatokon túl
4.Napközis nevelő munkaköri leírása
1.
Az SzMSz
1.1. Az SzMSz célja:
A köznevelési intézmény működésére, belső és
külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési
szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. törvény 25. § -ban foglalt felhatalmazás
alapján történik.
1.2. Az SzMsz tartalma:
az
intézményvezetői feladatkörök
munkaköri leírás
minták
az elektronikus
úton előállított nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje
a
benntartózkodás és a működés rendje
a pedagógiai munka
belső ellenőrzési rendje
a szülők
tájékoztatásának szabályai és a kapcsolattartás rendje
a
külső kapcsolatok rendszere
az egészségügyi
ellátás rendje
a hagyományok
és ünnepélyek rendje
a balesetmegelőző,
védő és óvó rendszabályok
a rendkívüli esemény
esetén szükséges teendők
a szülői szervezet
véleményezési, egyetértési jogköre
tanulóval
szembeni fegyelmi eljárás rendje
a tanórán kívüli
foglalkozások szervezeti formája
a DÖK és az
iskolavezetés közötti kapcsolattartás formája
a mindennapos
testedzés formája
az iskolai könyvtár
működési rendje
1.3.
Az SzMSz jogszabályi alapja:
1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve
1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról
1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak
jogállásáról
11/1994. évi (VI) MKM rendelet: A
nevelési-oktatási intézmények működéséről
/2004. évi 30/2004.(X.28
) OM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994
(VI.8.) MKM rendelet módosításáról
LXI/2003. (07.16.) A közoktatási törvény
módosítása
138/1992 (X. 08.) Kormányrendelet
1995 évi LXVI. törvény rendelkezéseit
2001 évi XXXVII. Törvény
23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet
335/2005 (XII. 29.) Kormányrendelet
44/2007 (XII. 29.) OKM rendelet
20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet
1.4. A szabályzat hatálya,
nyilvánossága:
A Bolyai János Általános Iskola szervezeti
felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének
előterjesztése alapján a nevelőtestület 2005. január 3. napján fogadta el.
Legutóbbi módosítására: 2012-ben került sor.
Lásd.:1. sz. melléklet
A szervezeti és működési
szabályzat, valamint a mellékletét képező szabályzatok betartása az
intézmény valamennyi közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban
állókra nézve kötelező.
A szervezeti és működési szabályzatot a
tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az
igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény könyvtárában és a
honlapján.
2.
Intézményi jellemzők, dokumentációk
Az intézmény törvényes működését az alábbi
– a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok
határozzák meg:
alapító okirat
szervezeti és működési szabályzat
pedagógiai program
házirend.
2.1. Az intézmény
alapadatai: jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok
2.1.1. Az alapító okirat
Az intézmény
alapító okiratának száma: Budapest Főváros XIX.ker.
Kispest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok és a
hatályos jogszabályokban foglaltak alapján az eredeti alapító okiratot az
511/1993. (XII.21.) Ökt. Határozattal, módosításait a
481/1998. (VI.30.), 1003/2000. (XII. 19.), 497/2001.(VI.19.) és 278/2004.
(III.11.) ÖKT. Határozatokkal fogadta el a Képviselő-testület.
Kelte: Budapest, 2004. március 11.
Az alapító okirat módosítása:
A 2005. január 3-án elfogadott, és a
fenntartó által 2005. május 23-án 215/2005. sz. határozattal jóváhagyott
intézményi szervezeti és működési szabályzat az alapító okirat változása,
illetve egyéb jogszabályi rendelkezések alapján az alábbiak szerint módosult.
A módosítást meghatározó jogszabályok:
2007. évi LXXXVII. Tv. A Közoktatási törvény
módosításáról
2008. évi CV. Törvény a költségvetési szervek
gazdálkodásáról
217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet 10.§, 13/A.§,
17.§, 145/A §. (a továbbiakban Ámr.)
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról
rendelkező 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet
A 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet módosításáról
rendelkező 323/2008.(XII.29.) Korm. Rendelet
A létrehozásáról
szóló határozat száma:
511/1993. (XII.21.) ……307/2009.(V.19.) Ökt.hat.
Nyilvántartási száma:
035149
Az alapítás időpontja:
1979.
511/1993.
(XII.21.)
Az alapító okirat kelte, azonosítója:
2009. július 14. 307/2009.(V.19.) Önk.hat.
TEÁOR száma, megnevezése:
Szakágazat száma, megnevezése:
8520 alapfokú oktatás
852010 alapfokú oktatás
Ellátandó alaptevékenysége:
2009. december 30-áig hatályos szakfeladat-
rend szerint besorolt alaptevékenységei
80121-4 általános iskolai nappali rendszerű
nevelés, oktatás
80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappa-
li rendszerű általános nevelés,
oktatás
80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglal-
kozás
55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés
Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok
Közoktatási törvény
Alapító Okirat
Pedagógiai Program
Rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási
tevékenységei
92403-6 diáksport
tankönyvellátás
A költségvetési szerv vállalkozási és kisegítő te-
vékenységet nem folytat.
Szervezeti egységei
Önálló szervezeti egységgel nem rendelkezik.
2010. január 1-jétől hatályos
szakfeladatrend szerint besorolt
alaptevékenységei
85201-1 általános iskolai tanulók nappali rend-
szerű nevelése, oktatás (1-4.évf.)
85201-2 sajátos nevelési igényű tanulók nappali
rendszerű általános iskolai
nevelése,
oktatása (1-4. évf.)
Integrált oktatás szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján:
vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós
és súlyos rendellenességével küzdő tanulók,
viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és
súlyos rendellenességével küzdő tanulók.
85202-1 általános iskolai tanulók nappali rend-
szerű nevelése, oktatása (5-8.évf.)
Integrált oktatás szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján:
vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós
és súlyos rendellenességével küzdő tanulók,
viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és
súlyos rendellenességével küzdő tanulók,
85202-2 sajátos nevelési igényű tanulók nappali
rendszerű általános iskolai nevelése,
oktatása (5-8.évf.)
85591-1 általános iskolai napközi otthoni neve-
lés
85591-2 sajátos nevelési igényű tanulók napkö-
zi otthoni nevelés
85591-4 általános iskolai tanulószobai nevelés
85591-5 sajátos nevelési igényű tanulók általá-
nos iskolai tanulószobai nevelése
56291-3 iskolai intézményi étkeztetés
93120-4 iskolai Diáksport-tevékenység és támo-
tatása
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a
Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének
Közművelődési, Oktatási, Sport Ifjúságpolitikai és Egészségügyi Bizottsága
2009.július14. 307/2009.(V.19.)Önk. hat. határozatában jóváhagyta.
Az intézmény fenntartója: Budapest
Főváros XIX. ker. Kispest Polgármesteri Hivatal
1195 Budapest, Városház tér 18-20.
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény
legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény
nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító
okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
Módosítására
2012. szeptember 25-én került sor. Lásd.: 1.sz.melléklet.
Az intézmény
fenntartója 2013. január 1-től:
Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1055Budapest, V.ker.
Szalai utca 10-14.
Az
intézmény működtetője:
Budapest
Főváros XIX. ker. Kispest Polgármesteri Hivatal,1195 Budapest, Városház tér
18-20.
Az intézmény
típusa: általános iskola
Az
intézmény tevékenységei:
állami feladatként ellátott alaptevékenysége:
általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés, oktatás, felkészülés a
középiskolai, szakiskolai továbbtanulásra kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások
keretében. (Ktv. 26.§ (4),(5)
Az alaptevékenységhez
kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége:
otthoni és tanulószobai ellátás
énekkar, iskolai sportkör
versenyek és előkészítők
tehetséggondozás,
intézményi étkeztetés
vagyon működtetése
– ÁDSE (Alapító okirat – Lásd.:2.sz.melléklet)
(Ktv. 38.§, 52 § (8), (10)/c/ 53.§ (2)
/a/, /b/, /c/, /d/ )
Forrásai: Központi költségvetési és fenntartói
támogatás az intézményi költségvetésformájában, az intézmény saját bevételei
(pályázati források) 217/1998.(XII.30.) kormányrendelet 8.§(3)
Az intézményi feladatmutatók megnevezése és köre:
nappali rendszerű, az általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás,
intézményi vagyon működtetése, iskolai, intézményi étkeztetés.
Köre: az iskola tanulói és
tanulócsoportjai. Az iskola tanulói, tanárai, dolgozói.
Az étkezést igénybe vevő tanulók, az
élelmezési napok száma.
Az intézmény számlaszáma: saját számlája
nincs.
Az intézmény általános forgalmi
adó alanyisága: nem alanya (kivételt képez az élelmezési kiadások köre).
Az intézményhez rendelt részben önállóan
gazdálkodó költségvetési szervek felsorolása: nincs.
A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos
különleges előírás: részben önálló gazdálkodás, önálló bérgazdálkodási joggal.
Dologi költségvetés tekintetében a gazdálkodást ellátó szerv neve: Bp., Főv.
XIX. Ker. Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (röviden: GESZ)
2.2.A törvényes működés szakmai
dokumentumai
2.2.1.Pedagógiai (nevelési) program
Az köznevelési intézményben folyó nevelő-oktató
munka tartalmi, szakmai alapjait, feladatait – a Nemzeti Alaptanterv, és az új
Nemzeti Alaptanterv alapján – a pedagógiai program határozza meg.
Megalkotásához a szakmai önállóságot az intézmény számára a Köznevelési törvény
24. § (1) bekezdése biztosítja.
Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolában
folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény
26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat:
-az iskola helyi
tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a
kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai
foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
-az oktatásban
alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele
biztosításának kötelezettségét.
-az iskolai
beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a
tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének
követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a
tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének,
minősítésének formáját, továbbá a:
közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével
kapcsolatos feladatokat,
pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka
tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
helyi rendjét,
tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai
gyakorlásának rendjét,
tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a
pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal
kapcsolatban ott találnak részletes információkat.
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja
el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
2.2.2. Minőségirányítási program
A pedagógiai program végrehajtása a
minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az
intézmény minőségfejlesztési rendszert működtet.
2.3. Szervezési
dokumentumok és azok nyilvánossága
2.3.1. Az éves munkaterv
Az éves munkaterv az intézmény egy tanévre
szólóan tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges
tevékenységeket, a munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervének és a
ehhez kapcsolódó felelősöknek és a határidőknek a megjelölését. Az intézmény
éves munkatervét a nevelőtestület határozza meg az érintettek véleményének a
figyelembe vételével. Elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.
Elfogadásakor be kell szerezni az a
szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az
informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév
helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell
helyezni.
2.3.2.Tantárgyfelosztás
A tantárgyfelosztás tanügy igazgatási dokumentum,
amit a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévenként készít el, – a
minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület
véleményezi, és a fenntartó (KLIK) hagyja jóvá.
A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend
alapokmánya.
2.3.3. Órarend és terembeosztás
A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét
napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Ciklusi órarend írja
elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási
órán (foglalkozáson) kell részt venni.
Az órarendkészítés szempontjai:
egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése,
alsó tagozatos diákok fizikai terhelhetősége (max.három
kg a táska súlya),
csoportbontások végrehajthatósága,
szaktantermek kihasználtsága,
tanulók napi változatos tanórai összeállítása,
pedagógus beoszthatósága.
Az órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az
órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét tünteti fel.
2.3.4. Ügyeleti beosztás (ügyeleti rend)
A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a
biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a
rábízott feladatokért.
A felügyeleti beosztás órarendhez
igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név
szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, – óra, perc – pontossággal. A
beosztás azonos időtartamban minden helyszínre egy vagy két pedagógust nevez
meg. (lásd: Házirend).
2.3.5. Házirend
A törvény rendelkezésének értelmében: az
iskolánkba beiratkozó új tanulók szülei a beiratkozáskor, illetve lényeges
változtatásakor megkapják a házirend egy példányát.
Bármikor megtekinthető példányait az iskola
könyvtárában is elhelyezzük.
A tanulókkal az osztályfőnök minden tanév
első napján ismerteti.
A honlapon is megtekinthető.
2.3.4. A dokumentumok
kötelező nyilvánossága
Az intézmény köteles a működési
alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, az
érdeklődők kellőképpen tájékozódhassanak.
A dokumentáció hivatalos tárolási helyei az
intézményi könyvtár és az igazgatói iroda.
Ezekben a helyiségekben a
következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt:
(nevelési) program,
szabályzatok,
program,
munkaterv,
ügyeleti beosztás.
A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők
számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatóak
legyenek.
Az alapdokumentumokat, előzetes egyeztetés
alapján, hétfőtől péntekig, az iskola könyvtárában – annak nyitvatartási ideje
alatt – lehet megtekinteni.
Az alapdokumentumok az intézmény honlapján is
megtekinthetők.
A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg.
Az alapdokumentumokról szóbeli
konzultáció is kérhető az igazgatótól, aki személyesen, vagy megbízottja
útján köteles a kérésnek eleget tenni.
2.3.5. A dokumentumok és nyomtatványok
hitelesítése, kezelése:
Az elektronikus úton előállított
nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje.
Az oktatási ágazat irányítási
rendszerével a KIR révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan
előállított, hitelesített és tárolt dokumentum-rendszert alkalmazunk a 229/2012
(VIII. 28.) Kormányrendelet előírásának megfelelően.
A rendszerben alkalmazott fokozott
biztonságú elektronikus aláírás kizárólag az intézményvezető alkalmazhatja
a dokumentumok hitelesítésére.
Az elektronikus rendszer használata
során kinyomtatjuk és iktatjuk az alábbi dokumentumok papír
alapú másolatát:
A fent felsorolt nyomtatványokat az
intézmény pecsétjével, és az intézményvezető aláírásával hitelesített
formájában kell iktatni.
A dokumentumokat a KIR rendszerében
és az iskola informatikai hálózatában külön e célra létrehozott mappában
tároljuk.
A mappához való hozzáférés
jogát korlátoztuk, ahhoz kizárólag az intézményvezető és az általa
felhatalmazott személyek (igazgatóhelyettesek, iskolatitkárok, esetenként
gazdasági vezető) férhetnek hozzá.
Elektronikus úton előállított papír
alapú nyomtatványok:
hónapban megtartott órák/túlórák, helyettesítések számáról készített
kimutatást.
Ezt az intézményvezető aláírásával,
és az intézmény pecsétjével kell hitelesíteni és iktatni.
(20/2012. EMMI r. 87.
§ (1) – (2)30.
2.3.6. A kötelezően használt nyomtatványok
előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papír
alapú nyomtatvány,
hitelesített
335/2005. Korm.r.61.62.66.§)
2.3.7. Iratkezelési szabályok:
befejezésével egyidejűleg meg kell határoznia (papír alapú irat esetén rávezetnie)
az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálnia az előírt kezelési és
kiadási utasítások teljesülését.
munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a
selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni.
ügykezelő köteles ellenőrizni, hogy az ügykezelés szabályainak eleget
tettek-e. Amennyiben az ügykezelő hiányosságot észlel az iraton,
visszaadja az ügyintézőnek, aki gondoskodik annak javításáról. Ezt
követően az iktatókönyv megfelelő rovatába be kell vezetni az irattárba
helyezés időpontját.
ügyiratokat – biztosítva azok gyors és hatékony visszakereshetőségét,
selejtezését, valamint átadás-átvételét – a közfeladatot ellátó szerv
iratkezelési szabályzatában meghatározott rendben kell tárolni. Az
elektronikus ügyiratok tárolásának rendjét a közfeladatot ellátó szerv
belső szabályzata határozza meg.
ügyiratokat és azok papír alapú segédkönyveit,
végző szerveknek – az iratkezelési szabályzatban meghatározott helyi
megőrzési idő után – az évfolyam lezárásától függetlenül a lezárt
ügyiratait, továbbá
elkészített elektronikus adathordozókat
tartalmazó adathordozó esetében a központi irattárban csak az Iratkezelési
szabályzat – irattári tervében (Lásd.: 3.sz.melléklet) meghatározott
őrzési időnek megfelelően aktualizált állapotot tükröző példányt lehet
tárolni.
azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt
iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös
rendszerben kell kezelni. Megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása
esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is
tárolhatók.
adatállományok, elektronikus dokumentumok utólagos olvashatóságát,
visszakereshetőségét, használatát a megőrzési idő lejáratáig biztosítani
kell.
alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben
rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a
vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is.
Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a
papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében.
alkalmazottai csak azokhoz az – akár papíralapú, akár elektronikus
adathordozón tárolt – iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá,
amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes
vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan
naprakészen kell tartani.
3. Szervezeti
felépítés és vezetés
3.1.Az intézmény szervezeti egységei és a vezetői
szintek
Az iskola szervezeti egységei; a
szervezeti egység élén álló felelős beosztású vezető:
igazgató
3.2.Kapcsolat
a vezetők és a szervezeti egységek között
3.2.1.Az intézményvezetőség
Az intézményvezetőség a vezetőkből és a
középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és
értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről,
tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be,
kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek.
Az intézmény vezetősége konzultatív testület:
véleményező és javaslattevő joga van.
Az intézményvezetőség tagjai:
intézményvezető,
vezetőhelyettesek,
alkalmazottak választott képviselője, KT.
diákság választott segítője,
munkaközösség vezetők.
A vezetőség a munkatervben rögzített időpontokban
vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül.
Az ülések összehívása az igazgató feladata. Kéthavonta tanácskoznak. Az
ülésre meg kell hívni a KT. elnökét, a szakszervezeti főbizalmit, és a
minőségügyi vezetőt, a munkavállalók foglalkoztatásával
összefüggő valamennyi ügyben.
Rendkívüli vezetői értekezletet az
intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A
vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek
működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a
problémákról, valamint azok megoldási módjáról.
A vezetőség félévenként beszámolót tart a
nevelőtestületi értekezleteken a feladatokról, a tapasztalt
pozitívumokról és hiányosságokról.
3.2.Az
igazgató – az intézmény vezetője:
3.2.1.A vezető személye:
Az intézményvezető a közoktatási törvény
feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján
történt.
Jogi és felelősségi körét a Közoktatási Törvény,
a Nemzeti köznevelési törvény Nkt.69.§(1)(2)(3)69. § illetve
a Fenntartó (KLIK) határozza meg.
Kizárólagos jogkörébe tartozik:
·
a pedagógusok feletti munkáltatói jogkör
megbízás szerinti (KLIK) gyakorlása
·
a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása.
A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az
intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet
meghatározott körében átruházhatja az alábbi jogkörök kivételével az általános
igazgatóhelyettesre:
– elbocsátás,
kérdésekben.
Az intézményi bélyegzők használatára a
következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az
igazgatóhelyettesek – minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban
szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek
törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.
Kiadmányozás: (335/2005(XII.29.)Korm.
r. 52-54. §
Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban,
ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy – az igazgató
és az igazgatóhelyettes írhat alá.
Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt
csak hitelesen lehet továbbítani.
Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési
azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás,
valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok.
Jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha
a) azt az illetékes kiadmányozó saját
kezűleg aláírja, és aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata
szerepel,
b) a kiadmányozó neve mellett az „s. k.”
jelzés szerepel, a hitelesítésre felhatalmazott személy azt aláírásával
igazolja, továbbá a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos
bélyegzőlenyomata szerepel,
c) a közigazgatási hatóság a közigazgatási
felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással
látta el,
d) a bíró, az igazságügyi alkalmazott, a
bírósági végrehajtó, a közjegyző a külön jogszabályban meghatározott
követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással látta el, vagy
e) a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben
meghatározottak szerint elektronikus közokiratnak minősül és az elküldését
igazoló visszaigazolás rendelkezésre áll.
Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő:
a) a kiadmányozó neve mellett az „s. k.”
jelzés és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata, vagy
b) a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a
kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata.
A közfeladatot ellátó szerv által készített
hiteles kiadmányról a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet hiteles
másolatot készíteni.
A szervnél keletkezett iratokról az iratot
őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési
záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni.
A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes
aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus
aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A közfeladatot ellátó szerv által
használt valamennyi bélyegző és elektronikus aláírás kezelésének rendjéről és
nyilvántartásáról az iratkezelési szabályzat vagy más belső szabályzat
rendelkezik.
Az
intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével
látja el, akik:
igazgatóhelyettesek, (két fő)
felelős
iskola adminisztratív dogozói (iskolatitkár, titkárnő) .
Az igazgató rendszeresen, heti egyszeri megbeszélés
keretében – melyet az igazgató kezdeményez és vezet – egyezteti az aktuális
feladatokat közvetlen munkatársaival.
Az igazgatóhelyetteseket az
intézményvezetői és nevelőtestületi véleményezés megtartásával a
fenntartó (KLIK) bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény
határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre – öt évre
szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége
mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz.,
munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen
irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az
igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.
Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb
akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek
során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést
meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Beszámolási
kötelezettségük: az intézmény egész működésére és minden alkalmazott
munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseiket, tapasztalataikat, lényegi
észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik, az intézményvezetőnek
konkrét megoldási javaslatokat tesznek.
A személyügyi ügyintéző
szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége
kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra.
3.2.2.Munkaközösség-vezetők
A munkaközösség vezetők rendszeresen eljárnak a
kerületi szakmai értekezletekre és az itt hallottakról tájékoztatják az iskolai
munkaközösségek tagjait, feladatuk tehát többirányú, mivel az iskolavezetőségi
megbeszéléseken hallottakról is tájékoztatniuk kell a kollégákat. Fontos, hogy
a belső szakmai munkát segítsék elsősorban. A munkaközösségi megbeszélések
gyakorisága változó: tanév elején, félévkor, év végén mindig tartanak
megbeszélést, de feladattól függően a megbeszélések száma változó, legalább negyedévente egy alkalom.
3.2.3.A pedagógiai tanács
Az iskola kibővített vezetősége: a pedagógiai tanács.
Tagjai:
igazgató
igazgató helyettesek
szakmai munkaközösség vezetők
diákönkormányzat vezetői
közalkalmazotti tanács elnöke vagy
reprezentatív szakszervezet vezetője
A pedagógiai tanács, az iskola i élet egészére kiterjedő konzultatív
véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. A pedagógiai tanács –
rendszeresen kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A
megbeszélésről írásban emlékeztető készül(het.) a
pedagógiai tanács megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Tagjai a
belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is
ellátnak.
4. A közoktatási intézmény közösségei
4.1. Az iskola alkalmazottai
Az iskola
dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre,
a fenntartó alkalmazza., munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
Az iskolai alkalmazottak közösségét az
intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban
álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és
kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési
lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, A
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény,
Nemzeti köznevelési törvény illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint
az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti.
4.1.1.A nevelőtestület
A
nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört
betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban
megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, véleményt nyilváníthat, vagy
javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (20/2012. Emmi rendelet 117.§ (1))
Egy tanév során a
nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
Rendkívüli
nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak
egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola
vezetősége (a pedagógiai tanács) ezt indokoltnak tartja.
A magasabb jogszabályokban
megfogalmazottak szerint:
határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen
van
magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként
nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A
nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének
kérésére – titkos szavazással is dönthet.
A
nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.
A
nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban
az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része,
többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy – egy
értekezleten.
4.1.2.A nevelők szakmai munkaközösségei
Az
iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
tagjai:
osztályfőnökök, tanítók és napközi vezetők
tagjai:
matematika, fizika, informatika testnevelés tanárok
tagjai:
biológia, földrajz, természetismeret, rajz, technika tanárok
tagjai:
magyar, ének, történelem, angol, könyvtáros tanárok
A szakmai
munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel
rendelkeznek.
A szakmai
munkaközösségek feladati az adott szakmai – pedagógiai területen belül:
irányítása, ellenőrzése
fejlesztése, korszerűsítése
ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése
lebonyolítása
szervezése, segítése
összeállítása, értékelése
előirányzatok véleményezése, felhasználása
munkaközösség – vezető személyére
éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő
elemzések, értékelések elkészítéséhez
A szakmai
munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott
munkaközösség tagjainak javaslatai alapján egy tanévre szóló munkaterv
szerint tevékenykednek.
A szakmai
munkaközösség munkáját munkaközösség – vezető irányítja.
A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az
igazgató bízza meg.
A
munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
4.2.A szülői
munkaközösség
Az
iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeinek teljesítése
érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközössége az
egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői
munkaközössége a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
Az
osztályok szülői munkaközössége kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az
osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el
az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb
szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség
választmánya. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának munkájában az
osztály szülői munkaközösség elnöke vesz részt. Az iskolai szülői munkaközösség
választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal
(rendkívüli esetben többször), össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell
adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.
Az iskolai
szülői munkaközösség az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok
illetik meg:
munkatervét
törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében
munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait,
amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak
szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben
elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot
4.3.A tanulók közösségei
4.3.1.Az osztályközösség
A tanuló egyéni jogait felsőbb jogszabályok, a Ntk. 46.§ (6) c)e)f)g)k)p) –jai
határozzák meg
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot
alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az
osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az
osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az
igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri
leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök munkáját az osztályfőnök-helyettes
segíti.
Az
osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:
diákönkormányzat vezetőségébe
4.3.2.Az iskolai diákönkormányzat
A tanulók,
tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat
vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik.
Az iskolai
diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel
rendelkezik. (Nemzeti köznevelési törvény.)
Az iskolai
diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési
szabályzata szerint alakítja., a munkáját segítő nevelőket (két fő) a
diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület
egyetértésével – az igazgató bízza meg.
Az iskolai
képviselőtestület ülését havonta legalább egy alkalommal össze kell hívni,
melyen a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai
havi munkatervről, összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi,
összehívásáért az általános igazgatóhelyettes felelős.
A diákönkormányzat tagjainak
tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet a képviselőtestület
évenként egy alkalommal összehív (évi rendes diákközgyűlés). Az évi rendes
diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat elnöke és az iskola
igazgatója közösen kezdeményezi.
(A rendkívüli
diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat elnöke vagy az iskola
igazgatója kezdeményezheti.)
Az évi rendes diákközgyűlésen
a diákönkormányzat képviselője beszámol a képviselőtestület éves munkájáról, a
tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben
meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A diákközgyűlésen a tagok az
iskola életét érintő ügyekben kérdést intézhetnek a diákönkormányzat
képviselőihez, ill. az iskola vezetéséhez.
A diákközgyűlés napirendi
pontjait a közgyűlés megkezdése előtt tizenöt nappal
nyilvánosságra kell hozni.
A diákközgyűlés résztvevői:
A diákközgyűlés évente
vagy kétévente a tanulók javaslatai alapján egy fő diákképviselőt választ.
4.4.Az iskola
közösségeinek kapcsolattartása
4.4.1.Az intézményvezetőség és a nevelőtestület
A
nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató
segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott
képviselők útján valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai:
ülései
Ezen fórumok időpontját az
iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a
tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül
értesíti a nevelőket.
Az intézményvezetőség tagjai
kötelesek:
irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről,
határozatairól,
véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (a
pedagógiai tanács) felé.
A nevelők
kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az
igazgatósággal, az iskola vezetőségével (a pedagógiai tanáccsal) és a szülői
munkaközösséggel.
Az alkalmazottak megbízásának és
kijelölésének elvei
Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a
munkabeosztások összeállításának alapelvei:
feladatellátása,
terhelése,
alkalmasság,
felkészültség.
A három hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó
megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti
tanítása, munkatervi feladat ellátása) az intézményvezető adja, a vezető
helyettesek és a munkaközösség vezetők javaslatai segítségével. A vezető
helyettesek és a munkaközösség vezetők jogosultak rövidebb távú, vagy
alkalmankénti kijelölésekre (versenyre kísérés, távollévők helyetti ügyelet)
A
pedagógusok munkájának elismerése
A kiválóan dolgozó pedagógusok
jutalmazásának egyik formája a célprémium. A minőségi bérpótlékot az igazgató
nem osztja ki a tanév elején hónapra lebontva, hanem – az így keletkezett
összegről – eldönti a vezetőség, és a Pedagógiai Tanács, hogy kik azok a
kollégák, akik minőségi munkájukért célprémiumként megkaphatják.
A
Közoktatási törvény 2013. augusztus 31-ig hatályban maradó
előírásai az SzMSz-ben a következők:
1. A Közoktatásról
szóló törvény 2013. augusztus 31-ig hatályban lévő 118. § (12) bekezdése
előírja a közoktatási intézmények számára, hogy a kiemelt munkavégzésért járó
kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződésben, ennek
hiányában az SzMSz-ben határozzák meg. A
kereset-kiegészítés biztosításához szükséges pedagógusonként meghatározott
összeget a 2012. évi költségvetési törvény tartalmazza. Idézzük a hatályban
lévő közoktatási törvény szabályozását az alábbiakban.
“(12) A közoktatási intézmény
vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény
elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok
ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés
céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi
munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó
kereset-kiegészítés)…. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell
venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó
kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a
kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési
szabályzatban kell meghatározni.pl.:A kereset-kiegészítésre való
jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az
intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási
évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási
programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése
szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.”
2. A közoktatási
törvény 2013. aug. 31-ig hatályban lévő „A teljesítménypótlék alkalmazása”
c. fejezetének 7. pontja előírja, hogy „…teljesítménypótlék összegét a
kollektív szerződés, annak hiányában – a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott elvek figyelembevételével – a megállapodásban kell
meghatározni.” (t.i. a teljesítménypótlék
alkalmazásával kapcsolatos megállapodásban) A törvényességi kifogás
elkerülése érdekében célszerű 2013. aug. 31-ig szerepeltetni az SzMSz-ben azt, hogy az intézményben teljesítménypótlékot
nem alkalmazunk. Ha pedig mégis, akkor az elveket meg kell határozni.
A fentiek alapján:
a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés
feltételeinek megállapítása;
a kereset kiegészítés lehet havi rendszerességgel vagy
alkalmi jelleggel fizetendő.
Kiemelt
munkavégzés:
készítése
4.4.2.A nevelők és a tanulók
A tanulókat az iskola
egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról
alkalommal vagy a munkatervben rögzített időpontokban
havonta,
lépcsőfordulóban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,
A
tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni
haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk
kell.
A tanulók
kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola
igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
4.4.3.A nevelők és a szülők
. A tanulóval kapcsolatos
döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok
köteles a tanulót és szülőjét vagy gondviselőjét írásban tájékoztatni,
értesíteni
beiratkozás után) az intézmény köteles a szülőt írásban tájékoztatni a beiskolázási szabályzat szerint.
kell beszerezni minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési
kötelezettség hárul (pl.: kirándulás)
a beiratkozást követő májusi szülői értekezleten) tájékoztatni kell
azokról a tankönyvekről, taneszközökről, felszerelésekről melyekre a
következő tanévben szükség lesz (szórólap a bizonyítványba, szülői
értekezlet, plakát, honlap)
tankönyvekről, taneszközökről és arról is, hogy az iskola milyen
segítséget tud nyújtani az szülői kiadások csökkentéséhez (normatív,
szociális támogatás)
4.5.A szülők, tanulók, érdeklődők
tájékoztatásának formái
4.5.1.Szülői értekezletek
Az osztályok szülői értekezletét az
osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két
szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása
céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke
rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az
igazgató hívhat össze.
4.5.2.Tanári fogadóórák
Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként
– az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart
fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem
sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az
igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható.
Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán
kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a
rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus
levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.
4.5.3.A szülők írásbeli tájékoztatása
Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az
osztályfőnökök a napló és tájékoztató füzetek ellenőrzők, üzenő füzetek
vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való
kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel történhet.
Az osztályfőnök értesíti a szülőket a
tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége
esetén. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői
értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de
legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.
4.5.4.A diákok tájékoztatása
A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából
adott osztályzatokat az értékelés elkészültét
követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles
ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente
minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot
adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e
tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az
osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró
dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel
a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két
(lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.
A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli
feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen
osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések,
dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell
osztani.
A tanulót értesíteni kell a személyével
kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet
a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről
tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától.
A diákközösséget érintő döntéseket
iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására
hozni.
Az igazgató és a nevelőtestület szükség
szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az
iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.
4.5.5.A szülőket az iskola életéről, az
iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató:
félévente
alkalommal,
táblán keresztül,
tájékoztatón keresztül
illetve szükség esetén.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos
tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:
A szülői értekezletek és a nevelők
fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők
kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola
igazgatóságával, nevelőtestületével.
A szülők és más érdeklődők az iskola
programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az
iskola igazgatójától, valamint általános igazgatóhelyettesétől az iskola
munkatervében évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon
kérhetnek tájékoztatást.
4.5.6.A tanulóval szemben
lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabálya
Tanulói fegyelmi eljárás törvényi
háttere Nkt. 58. §(3) – (14)
(3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen
és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi
büntetésben részesíthetõ.
A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelezõ,
ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülõ gyakorolja.
(4) A
fegyelmi büntetés lehet
a)
megrovás,
b)
szigorú megrovás,
c)
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d)
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e)
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f)
kizárás az iskolából.
(5)
Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)–f) pontjában és a (7) bekezdés
e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlõdõ fegyelmi
vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülõ köteles
új iskolát, kollégiumot keresni
a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történõ elhelyezése a szülõ kezdeményezésére
tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles
másik iskolát, kollégiumot
kijelölni számára. A(4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés
akkor alkalmazható, ha az
iskola igazgatója a tanuló átvételérõl a
másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális
kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
(8) Nem
indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap
már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás indult, és az
nem végzõdött felmentéssel (az indítvány
elutasításával), a határidõt a jogerõs
határozat közlésétõl kell számítani.
(9) A
fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi
fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelõtestület
hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
39658
MAGYAR KÖZL ÖNY•2011. évi 162. szám
(10) A
fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a
tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét
értesíteni kell.
A
fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy
álláspontját, védekezését elõadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a
terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként
indokolja, tárgyalást kell
tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét meg kell hívni.
Kiskorú tanuló esetén a
fegyelmi eljárásba a szülõt minden esetben be
kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülõt
meghatalmazott is képviselheti.
(11) A
tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi
büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne
fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérõ megállapodásának
hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben
az eljárás elõbb indult.
(12) A
gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást
az iskolában kell lefolytatni.
(13)
Végrehajtani csak jogerõs fegyelmi határozatot
lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan
kárral, veszéllyel járna, az elsõfokú
határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(14) A
fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvetõ szabályait
jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell
rendelkezni.
A
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján
a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az
alábbiakban határozzuk meg.
kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez
az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem
derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről
szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi
eljárás megindításának határnapja.
személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett
kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi
eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A
nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra
vonatkozóan javaslatot tehet.
tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően
legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló
nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre,
javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az
észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben –
a határozati javaslatba beépítik.
szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője,
továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A
bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében
szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló
teremben.
jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el
kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi
bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és
szülőjének.
dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell
elhelyezni.
célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell
kitűzni, de
biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely
után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli
sorszámát.
A fegyelmi eljárást
megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
A
fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában
szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg,
amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,
értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet
elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló
közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás részletes szabályait
az alábbiak szerint határozzuk meg:
eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a
fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző
egyeztető eljárás lehetőségéről
határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást
megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell
jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
intézményvezető kötelezettsége
indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző
egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a
szülőt nem kell értesíteni
érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető
eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével
megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az
érintett feleket
intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a
zavartalan tárgyalás feltételei
eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely
pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a
sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése
szükséges
személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet
elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az
álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény
vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három
hónapra felfüggeszti
intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás –
lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek
és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében
kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet
információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség
fokozódása
vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem
ragaszkodik.
sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a
kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az
írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
5.Az intézmény külső kapcsolatai
5.1. Az
Intézmény és a fenntartó Nkt.85.§
egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje,
pedagógiai programja
kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetõt
arra, hogy az intézmény
hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a
nevelési-oktatási
teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási
intézmény szakmai
döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetõjének
munkáltatói jogait,
gazdasági vezetõ feletti munkáltatói jogokat.
KISPESTI BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI
TANÁCSÁNAK ÜGYRENDJE
A
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 73. § (3)-(4) bekezdései alapján az iskolában a helyi
közösségek érdekeinek képviseletére intézményi tanácsot kell létrehozni.
Az
intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön
létre, ügyrend alapján működik.
A
Kispesti Bolyai János Intézményi Tanácsa (a továbbiakban: Intézményi Tanács) –
az Nkt. 73.§
(5)
bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az alábbi ügyrendet
fogadta el.
I.
Az Intézményi Tanács adatai
1. Neve:
Kispesti Bolyai János Általános Iskola Intézményi Tanácsa
2. Az
érintett nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: Iskola)
– neve:
Kispesti Bolyai János Általános Iskola
– székhelye:
1195 Budapest, Árpád utca 14.
– OM
azonosítója: 035149
3. Képviselője:
Diósné Szarvas Ildikó elnök
– Telefonszáma:
061-347-4518
– Telefax
száma: 061-282-8632
– E-mail
címe: bolyai@iskola.kispest..hu
II.
Az Intézményi Tanács célja és feladatai
1. Az
Intézményi Tanács működésének célja a helyi közösségek érdekeinek képviselete
az Iskolában.
2. Az
Intézményi Tanács feladatai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
121. §-a alapján:
2. 1. Dönt
– működési
rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
– elnökének
és tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
– azokban
az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra
átruházza.
2. 2. Véleményt
nyilvánít a pedagógiai program, az Iskola szervezeti és működési szabályzata, a
házirend, az iskolai munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés
megkötése előtt.
2. 3.
Véleményét be kell szerezni az Iskolában folyó fakultatív hit- és vallásoktatás
idejének és helyének
meghatározásához.
2. 4.
Véleményt nyilváníthat az Iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
2. 5. Véleményt
nyilváníthat az Iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe
tartozó program megvalósításával kapcsolatban meghatározott legmagasabb összeg
tekintetében.
2. 6.
Kezdeményezésére a nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni.
2. 7. Az Iskola
vezetőjének félévenkénti beszámolója alapján megfogalmazza és eljuttatja a
fenntartó számára az Iskola működésével kapcsolatos álláspontját.
3. Az
Iskola működésének támogatására az Intézményi Tanács alapítványt hozhat létre.
4. Az
Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az Iskola
helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza annak működését.
III.
Az Intézményi Tanács tagsága
1. Az
Nkt. 73. § (4) bekezdése szerint létrejött Intézményi
Tanács tagjai:
– nevelőtestület
delegáltjai
1fő
– iskolai
szülői szervezet, közösség delegáltjai
1fő
– iskola
székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjai
1fő
2. Az
Intézményi Tanács létszáma összesen: 3 fő.
3. Az
Intézményi Tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak
véleménye alapján a feladat ellátására.
IV.
Az Intézményi Tanács szervezete
1. Az
Intézményi Tanács összehívása
1. 1. Az Intézményi Tanács szükség szerint, de minden
tanulmányi félévben legalább egy alkalommal ülésezik.
1. 2. Az Intézményi
Tanács ülését az első félévben január 31-ig, a második félévben augusztus 31-ig
össze kell hívni.
1. 3. Az Intézményi
Tanács összehívása az elnök feladata.
1. 4. Az elnöknek a
tagok részére meghívót kell küldeni a hely, az időpont és a napirendi pontok
közlésével legalább nyolc nappal az ülés időpontja előtt. A meghívóban közölni
kell azt az időpontot, amelyben az ismételt ülést meg kell tartani, ha az
eredeti időpontban megtartott ülés nem volt határozatképes.
1. 5. Az Intézményi
Tanács összehívását a tagok egyharmada írásban kezdeményezheti az ok és a cél megjelölésével,
ebben az esetben az elnök 15 napon belül köteles összehívni az Intézményi
Tanácsot.
2. Az
Intézményi Tanács ülésének határozatképessége
2. 1. Az Intézményi
Tanács ülése határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele
jelen van.
2. 2. A
határozatképtelenség miatt elhalasztott ülés változatlan napirend mellett
határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
3. A
határozathozatal módja
Az Intézményi Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel – amennyiben
az Intézményi Tanács titkos szavazás elrendeléséről nem dönt – nyílt
szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a
levezető elnök szavazata dönt.
4. Az
Intézményi Tanács ülésével kapcsolatos egyéb rendelkezések
4. 1. Az Intézményi Tanács üléseit az elnök vezeti. Az
elnök az ülés levezetésével mást is megbízhat.
4. 2. Az ülésről
jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és egy, az Intézményi Tanács által
megválasztott tag hitelesít.
5. Az
Intézményi Tanács elnöke
Az Intézményi Tanács tagjai közül többségi szavazással
elnököt választ. Elnöknek az választható meg, aki életvitelszerűen az Iskola
székhelyével azonos településen lakik.
5. 1. Az elnök
feladata és hatásköre:
– az
Intézményi Tanács által elfogadott ügyrendet legkésőbb az elfogadást követő
tizenötödik napon megküldi a hatósági nyilvántartást vezető hivatalnak
jóváhagyásra,
– az
Intézményi Tanács ülésének összehívása, határozatainak ellenjegyzése,
– képviseli
az Intézményi Tanácsot,
– intézkedik
és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
– minden
olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.
V.
Az Intézményi Tanács megszűnése
Az Iskola megszűnésével, valamint az Intézményi Tanácsot
létrehozó szervezetek megszüntető döntésével az Intézményi Tanács megszűnik.
VI.
Vegyes és záró rendelkezések
Jelen ügyrendben nem szabályozott kérdésekre az Nkt., a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló
229/2012 (VIII.28.) Korm. rendelet és a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012
(VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó. A jelen ügyrenddel, illetve az említett
jogszabályi rendelkezésekkel összhangban az Intézményi Tanács munkatervében
vagy más szabályzatában további szabályokat alkothat.
Az
ügyrendet elfogadó ülés dátuma: 2014. 02. 07.
Az ügyrend módosulását az Intézményi Tanács képviseletére
jogosult személy 5 napon belül bejelenti az Oktatási Hivatalnak.
5.2. Az
intézmény további kapcsolatai:
Partner:
Kapcsolattartó személy:
Módja:
Eszköze:
1. Tankerület Igazgató
igazgató
Igazgatói értekezlet, e-mail,
írásos körlevél
elektronikus levél, levél, telefon
2. Kerületi Önkörmányzat
HUSZI
igazgató
igazgatói értekezlet, e-mail, írásos körlevél, körtelefon
elektronikus levél, levél, telefon
3.
Kerületi Önkormányzat GESZ
igazgató,
gazdasági
vezető
értekezlet,
e-mail, írásos körlevél,
elektronikus
levél, levél, telefon
4. Iskolaorvos, védőnő
igh.
alkalmankénti heti 2x kommunikáció
munkaterv, beszélgetés, telefon
5. Iskola fogorvosa
igh., iskolatitkár
védőnővel időpont egyeztetések, osztályfőnök
osztálynévsorok, osztályok kezelése évente 2x
6. Nevelési tanácsadó
igazgató, igh., gyermekvédelmi felelős
beutaló osztályfőnökök javaslata alapján, telefonbeszélgetés
körlevél, visszajelzés, vélemény a gyerekről, elektronikus levél
7. Családsegítő szolgálat
gyermekvédelmi felelős
személyes megbeszélés, alkalmankénti segítségkérés
beszélgetés, telefon, levél
8. Logopédus
igazgató, igh., érintett osztályfőnök
heti 2x-i bejelentkezés személyesen
Beszélgetés
9. Fejlesztő-pedagógus
igazgató,
ig-h., érintett osztályfőnökök
heti 2x-i bejelentkezés személyesen
Beszélgetés
10. Pedagógiai
Szolgáltató
Csoport
igazgató, mk. vezetők
mk. vezetői értekezlet, továbbképzések,
felmérések
körlevél, programfüzet, felmérések értékelése, elektr. levél
11. Óvodák,
iskolák,
középiskolák
igazgató, leendő első osztályos tanító
tájékoztatás szóban
Látogatás
12. Tanuszoda
igh., tanítók
testnevelés óra
levél, kérdőív, plakátok
13. Gyermek Élelmezési Vállalat
igazgató, igh., konyhai dolgozó
megbeszélés, értekezlet
levél, telefon, elektromos levél
14. KMO és a Kispesti Művészeti Iskola
igazgató, igh., mk. vezető
előadások, rendezvények
plakátok, programfüzet, levél, telefon, fax, e-levél
15. Katolikus plébános
igazgató
évente 2x találkozó
személyes beszélgetés
16.Református lelkész
igazgató
évente 2x találkozó
személyes beszélgetés
17. Tankönyv kiadók,
KELLO –terjesztő,szállító
könyvtáros, igazgató, szaktanárok
tájékoztatás, reklám, szóróanyag, megrendelés, bemutató
levél, fax, telefon, e-levél
18. Wekerle Kultúrház és Könyvtár
igazgató, szülő, gyerek
szakkörök, tanfolyamok
Programfüzet,
e-levél
Kapcsolattartás csoportjai:
1.
kapcsolat a gyermekvédelmi hálózattal
valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosítókkal
A gyermekvédelmi hálózat igénybevételének célja lehet:
·
prevenció
·
közbelépés
·
közvetítés
A gyermekvédelmi felelősök és az iskola a gyermek érdekében a
következő intézményekkel tart kapcsolatot:
·
Nevelési Tanácsadó
·
Gyermekjóléti Szolgálat
·
Családsegítő Központ
·
Gyámhatóság
·
Szociális Iroda
·
Egészségügyi szolgáltatást nyújtók
·
pl.: védőnő, háziorvos, iskolaorvos
Iskolaorvos, védőnő
Az iskolaorvos minden tanév elején munkatervet készít, melyet lead az iskola
igazgatójának. Az ebben meghatározott feladatokat folyamatosan ellátja.
A védőnő heti 2 alkalommal tartózkodik
iskolánkban, az iskolaorvos pedig heti 1 napon, a rendelésén ellenőrzi a
tanulók egészségi állapotát. Szükség szerint bejelentéssel élhetünk, ha a
tanuló egészségi állapotában valamilyen változást vennénk észre.
Iskolafogász
Évente 2 alkalommal előre egyeztetett időpontban a gyerekeket fogászati
szakrendelésre visszük. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal a személyes
beszélgetés a kapcsolattartás legfőbb módszere.
Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat
A beutalás a Nevelési Tanácsadóba, illetve a jelzés a Gyermekjóléti
Szolgálathoz bejelentő lappal történik. A visszajelzéseket értékeljük, s
intézkedünk a ránk tartozó feladatokban. pl.: pozitív diszkrimináció.
Ezeket a visszajelzéseket irattárban őrizzük. A kapcsolattartás módja lehet még
ezen intézményekkel: személyes beszélgetés, esetmegbeszélés, telefonos
kapcsolattartás. A kapcsolattartás felelőse: gyermekvédelmi megbízott,
osztályfőnök, intézményvezető.
2. Közoktatási intézményekkel
való kapcsolattartás
Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki.
A kapcsolatok lehetnek:
·
szakmai,
·
kulturális,
·
sport és egyéb jellegűek.
A kapcsolatok formái:
·
rendezvények,
·
versenyek,
·
találkozók,
·
kölcsönös elégedettség mérés,
·
gyermek, illetve tanuló eredménykövetése, stb.
A kapcsolatok rendszeressége – a kapcsolat
jellegétől függően alakulhat.
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az
iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia az intézmények
minél szélesebb körével. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az
igazgató a felelős.
Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn a további – alább megjelölt – intézményekkel,
szervezetekkel, gazdálkodókkal:
Budapest, Árpád utca 14.) kuratóriumával.
3. Közművelődési intézményekkel való kapcsolat:
MÓRA-EGYMI
– és Pedagógiai Szolgáltató Csoport (1191 Budapest, Berzsenyi utca 8.)
4. Társadalmi egyesületekkel:
Gyűjtemény (Csokonai Iskola)
5.Gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:
Kispesti Ifjúsági Önkormányzata (KIFŐ)(1192 Budapest, Bercsényi utca
18.)
A
munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az
egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola
éves munkaterve rögzíti, módját a Pedagógiai program X. fejezet 43-48. oldala
részletezi.
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az
iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kispesti Egészségügyi Intézet (1191
Budapest, Ady Endre út 122.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és
segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A
kapcsolattartás részletes módját az iskola Pedagógiai Programjának X/13. pontja
szabályozza.
A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és
ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kispesti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (1193 Bp., Táncsics
M. u. 7.) és a Nevelési Tanácsadóval (1196 Bp., Esze T. u. 67.). A
munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és a gyermekvédelmi felelős a
felelős.
A közoktatási törvény 39.§(4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy
párthoz kötődő szervezet nem működhet.
6. A
működési rend
6.1. Az iskolával jogviszonyban lévők bent
tartózkodási szabályai
Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután
17.30 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés
alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is
nyitva tartható.
Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30
óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének
az iskolában kell tartózkodnia.
A vezetők benntartózkodásának rendjét: az éves munkatervben kell
írásban meghatározni.
A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes
nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus
felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a
szükségessé váló intézkedések megtételére.
Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és
halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges
szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni.
A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.30 óra
között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek
hossza 15 perc. Megfelelő időjárási viszonyok esetén – udvari szünetet tartunk
a harmadik óra után – 20 percben.
A napközis csoportok munkarendje: a délelőtti tanítási órák
végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és
16 óráig, illetve 17.30 óráig tart.
A tanórán kívüli ügyeletek
rendje: Az iskolában 6 órától 7.30 óráig, 7.30 órától a tanítás kezdetéig
és az óraközi szünetekben, valamint 16 órától 17.30 óráig tanári ügyelet
működik. Az ügyeletes nevelő köteles a kijelölt tanteremben a házirend alapján
a tanulók magatartását, és a terem rendjének, tisztaságának megőrzését, a
balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
A folyosó ügyeletek rendje:
az iskolában egyidejűleg 6 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az
egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed
ki:
A
tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy
írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az
igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos
engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés
hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes
adhat engedélyt.
A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanórák végeztével 16 óráig kell
megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.
Szorgalmi időben a
nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában
történik 8 óra és 16 óra között.
Az iskola a tanítási
szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart
nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet
megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A
nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.
Az iskola épületeit,
helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola
helyiségeinek használói felelősek:
szabályok betartásáért
valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért
A tanulók az iskola
létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.
6.2.Külső tagok intézményben való
tartózkodási rendje:
Az iskola
épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet
intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától
engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe
érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az
iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles a keresett
iskolai dolgozóhoz kísérni.
Az iskola
berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az
igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Az iskola
helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a
tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás
alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket
nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola
épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben
tartózkodhatnak.
Az
iskola épületében dohányozni nem lehet.
7.
A tanórán
kívüli foglalkozások
Az intézményben a tanulók számára az alábbi
– az iskola által szerevezett – tanórán kívüli rendszeres
foglalkozások működnek:
·
napközi otthon
·
tanulószoba
·
szakkörök
·
diáksportköri foglalkozások
·
tömegsport foglalkozások
·
felzárkóztató foglalkozások
·
tehetségfejlesztő foglakozások
·
ÁDSE – diáksport
7.1. A
tanítási órán kívüli foglalkozások
Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett
a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény
lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat
szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és
helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A
foglalkozásokról naplót kell vezetni.
7.1.1.A napközi-otthon működésére vonatkozó
általános szabályok
A napközi-otthonba történő felvétel a
szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai
alapján. A szülő kérésére minden gyereket felveszünk, illetve ajánljunk a
napközibe iratkozást azon szülőknek, akiknél gyermekük munkájában hanyatlás
mutatkozik.
A napközi-otthon működésének rendjét a napközis
nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat
előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis
tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.
A napközis foglalkozásról való eltávozás
csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a
napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés
hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes
adhat engedélyt.
A
napközis és a tanulószoba foglalkozásokra való felvétel elvei
·
A napközi-otthonba tanévenként minden év
szeptemberben, illetve az első évfolyamon a beiratkozáskor kell
jelentkezni. A szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni
elhelyezését.
·
A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején
lehet jelentkezni. A tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
·
A napközi-otthonba, illetve a tanulószobára
minden jelentkező tanulót fel kell venni.
·
Napközis ügyeletek: reggel 6-7.30 óráig, délután
16-17.30 óráig, igény szerint, kijelölt tanteremben, pedagógus felügyelettel,
pedagógiai asszisztens felügyeletével.
7.2.Az egyéb, tanórán kívüli
foglakozásokra vonatkozó általános szabályok
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés
– a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A
tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév elején lehet jelentkezni, a felvétel egy
tanévre szól.A tanórán kívüli foglalkozások
megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a
vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola
tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.A tanórán kívüli
foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői
igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.A
tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik
munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást
vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Törvényi háttere:Ntk. 27§ (5)(6)(7) (11) (13)
(5) Az általános iskola, a
középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelezõ óraszáma és az osztályok engedélyezett heti idõkeret
különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási
rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az elsõ–negyedik
évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált
fejlesztést biztosító egy–három
fõs foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és
felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott
idõkerete felett.
(6) Ha az elsõtõl
a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt
szükségessé teszi, lehetõvé kell
tenni, hogy legalább heti két
alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni
akkor is, ha a tanköteles
tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további
alkalommal ismétli ugyanazt az
évfolyamot.
(7) A beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértõi
bizottság véleménye alapján,
vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni
foglalkozás keretében történõ felkészítésére az iskolának tanulónként az
osztályok heti idõkeretén felül átlag
heti tíz óra áll a rendelkezésre.
Az idõkeret
az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
A foglalkozások leírása:
keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a
munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni.
Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a
látogatottságról naplót kell vezetni.
diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és
működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben
hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására,
önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók
kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy
külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.
iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves
munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus
megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak
megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.
való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és
fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos
meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést
igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a
szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes
felelősek.
Bolyai Galériában havi gyakorisággal
különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor hivatásos
és amatőr művészek, az iskola diákjainak vagy dolgozóinak alkotásaiból.
Tevékenységének irányítása az igazgató által megbízott pedagógus
feladata.
Bolyai Múltidéző – kiállítás-múzeum tárgyainak gondozása,
a működtetésével kapcsolatos tevékenységének irányítása az
igazgató által megbízott pedagógus (ok) feladata.
vagy mozi-látogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet
tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell
választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti
ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az
osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak az
általános iskolás korosztály számára. Felelősök a DÖK-vezető
vagy az osztályfőnökök, az igazgató tájékoztatását követően.
zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi egy
alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú Ifjú –
zenebarát-zeneművészeti órát szervezünk. Minden osztályt
egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér erre a programra.
külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen
nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek
során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai
Unió országairól például, Uniós csere pályázatok elnyerésével.
Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével,
a szülők hozzájárulásával szervezhetők.
tanulmányi kirándulás, Az osztályfőnökök a tantervi követelmények
teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az
iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára
tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét
az iskola éves munkatervében rögzíteni kell.
iskola: az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes
engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, erdei- és egyéb
táborokat szervezhetnek. A tanulmányi kirándulás és az erdei iskola az
iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves,
pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások, erdei
iskolák igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes
lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és
lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.
felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a
tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató
foglalkozásokra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a
tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató
foglalkozásokon ajánlott, a szülőkkel történt előzetes megbeszélés
alapján. A foglalkozást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára
– étkezési lehetőségek (menzát) biztosít.
étkezési térítési díjakat havonta előre minden hónapban a megadott és
közzétett napokon személyesen kell befizetni az iskolatitkárnál.
intézmény vezetője figyelemmel kíséri a közétkeztetés minőségét és arról a
fenntartó felé véleményt nyilvánít.
az intézményben működő élelmiszert árusító büfé és automata működtetésének
minden jogszabály szerinti megfelelőségét.
8.
A pedagógiai
(nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje
Az
intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést
végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a
„Belső ellenőrzési terv” című igazgatói utasítás határozza
meg. Ez a dokumentum az iskolai
munkaterv része.
Ennek előkészítése és hatékony működtetése az
igazgató feladata az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. A tervben
nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének
feladatai:
jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek,
valamint az iskola pedagógiai programja, a Köznevelési törvény szerint
előírt) működését,
munka eredményességét, hatékonyságát
információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről
intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső
értékelésének elkészítéséhez
A nevelő és
oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
Az
igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az
iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési
feladat elvégzésére kijelölni.
Kiemelt ellenőrzési
szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során:
megtartása
adminisztráció pontossága
tiszteletben tartása
o
az órára történő előzetes felkészülés, tervezés
o
a tanítási óra felépítése és szervezése
o
a tanítási órán alkalmazott módszerek
o
a tanulók munkája és magatartása, valamint a
pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán
o
az óra eredményessége, a helyi tanterv
követelményeinek teljesítése
(A tanítási
órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata
alapján az iskola vezetősége és a pedagógiai tanács határozza meg.)
A tanórán kívüli nevelőmunka, az
osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül
kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit,
célját és ütemezését az éves ellenőrzési terv – mely a
munkaterv része – tartalmazza.
A pedagógusi munka értékelésének alapja az
ellenőrzés. Az ellenőrzési folyamatban a folyamat-jelleg mellett a ciklikusság
is érvényesül.
Az ellenőrzés főbb területei:
tevékenység: felzárkóztatás, tehetséggondozás, közösségépítés (szünet,
kirándulások, táborok, sport, kulturális események, DÖK, rendezvények,
stb.)
statisztika, anyakönyvek, bizonyítvány, stb.). Az ellenőrzést elsősorban
az igazgató és helyettese, illetve a munkaközösség-vezetők végzik. Az
ellenőrzés akkor tölti be érdemben szerepét, ha rendszeres, a
visszajelzések a dolgozók felé azonnaliak, így lehetőséget adnak a feltárt
hibák mielőbbi korrigálására.
Az ellenőrzések célját is az ellenőrzési terv
tartalmazza, a visszajelzés, értékelés megbeszélés formájában történik.
A technikai dolgozók ellenőrzése
2013 január 01-től a technikai
dolgozók munkáltatója már nem az intézményvezető. Mivel munkahelyük továbbra is
az iskola így a technikai dolgozók (iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, konyhai dolgozók,
takarítónők, karbantartók) munkamegbeszéléseit az igazgató és helyettesei
koordinálják és tartják tanév elején és végén, tanév közben pedig szükség
szerinti időpontban. A minden dolgozót érintő kérdésekben az
igazgató közalkalmazotti értekezletet hívhat össze (melyen a technikai dolgozók is részt
vesznek). A technikai dolgozók munkájáról visszajelzést ad a fenntartó felé az
intézmény vezetője.
A technikai dolgozókat munkaköri leírásukban
foglaltak szerint ellenőrzik.
A
visszajelzés és értékelés megbeszélés formájában történik. Esetleges
tartós probléma esetén értesíteni kell a munkáltatót.
9. Reklámtevékenység
Az intézményben folyó reklámtevékenység
szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 122.§ (12)
bekezdése értelmében az intézmény SzMSz- ében
szabályozni kell. Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben
folytatható reklámtevékenységet:
A tiltott és megengedett reklámtevékenység
Az intézményben alapvetően tilos, a következők kivételével:
– megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám:
·
a gyermekeknek, tanulóknak szól, és
·
a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
o egészséges
életmód,
o környezetvédelem,
o társadalmi
tevékenység,
o közéleti
tevékenység,
o kulturális
tevékenység.
A reklámtevékenység engedélyeztetése
A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az
intézményvezető engedélyével lehetséges.
Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:
·
a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő,
és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
·
a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a
reklámtevékenység formáját, módját;
·
a reklámtevékenység folytatásának határidejét,
illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az engedély legalább két példányban készül,
melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az
engedélykérőnek.
Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
A reklámtevékenység jellegének besorolása
Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített
reklámtevékenység esetén:
·
a nevelőtestület,
·
a szülői munkaközösség, valamint
·
a gyermek közösségek bevonásával
állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.
Az intézményvezető köteles: a
pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben
folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.
Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái,
módjai:
·
újságok terjesztése,
·
szórólapok,
·
plakátok,
·
szóbeli tájékoztatás, stb.
Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát,
módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.
10. Hagyományápolás, ünnepélyek, megemlékezések rendje
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
·
tanévnyitó ünnepély, elsősök fogadása
·
október 6.: az aradi vértanúk napja
·
október 23.: az 1956-os forradalom és
szabadságharc kezdetének napja,
·
Mikulás
·
karácsonyi klubdélutánok osztálykeretben,
·
Bolyai János születésének és a halálának
évfordulója
·
farsang,
·
Bolyai Gála
·
március 15.: az 1848-as forradalom és
szabadságharc kezdetének napja,
·
sportnap,
·
gyermeknap,
·
ballagás,
·
tanévzáró ünnepély.
A hagyományápolás külső jegyei:
·
ünnepi viselet (fehér felső, sötét alsó).
Az iskola hagyományok ápolásával kapcsolatos
feladatok
Iskolai évkönyv: megjelentetés – ötévente. Felelőse: a mindenkori
általános igazgatóhelyettes.
Az iskola névadója: emlékének ápolása minden évben a munkaterv által
szabályozottan – a Bolyai-napok keretében. Születése – halála emlékén az
emlékhely megkoszorúzása. (Pedagógiai program.)
Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények, állami ünnepek,
évfordulós megemlékezések rendje, iskolai rendezvények felsorolása,
kötelező viselet az ünnepségeken, műsorok, kiállítások készítése.
(Pedagógiai program)
A tantestület minden évben erdei iskolát szervez. (Pedagógiai
program)
Kitüntetések a szülők, a dolgozók és a tanulók körében – iskolai
kitüntetés alapítása, a felterjesztés és az odaítélés rendje, az iskolai
közvélemény tájékoztatásának módja. (Pedagógiai program)
Iskolaújság: a két lépcsőházi újság havi aktualitású dekorálásáért,
annak értékeléséért a diákönkormányzat felel. Kiegészíti ezeket a születésnapi
tábla, és az aktuális programok táblája melyeket a kijelölt nevelő frissít.
Az iskolarádió üzemeltetéséről – felnőtt tanár
vezetésével önkéntes gyermek-team gondoskodik. Ünnepélyek, közhasznú
hirdetések közlésére szolgál.
Iskolai honlapunk kialakításáért, megjelentetéséért és
üzemeltetéséért a vezetőség felel.
Iskolatörténeti emlékek gyűjtése – felelős kijelölése, a gyűjtemény
elhelyezése, időszaki vagy állandó kiállítások rendje. (Pedagógiai
program)
11. A
tankönyvrendelés szabályai
A tankönyvellátás rendjét a 23/2004. OM rendelet
és annak módosítási tartalmazzák.
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az
iskola igazgatója a felelős.
A tankönyvellátás rendjéről a szakmai
munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt.
A tankönyvrendeléshez az igazgató kikéri a diákönkormányzat és a szülői
szervezet véleményét.
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a
felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben:
·
elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
·
szervezi az iskolai tankönyvterjesztést.
A tankönyvrendelésben illetve a
tankönyvterjesztésben részt vevő munkatárssal az iskola igazgatója
megállapodást köt.
A megállapodásnak tartalmaznia kell:
·
a felelős dolgozó feladatait,
·
a szükséges határidőket,
·
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét,
idejét,
·
a felelős dolgozó díjazásának módját és
mértékét.
Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval
is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására.
A megállapodásnak tartalmaznia kell:
·
az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének
módját,
·
a tankönyvrendelésben részt vevő iskolai
dolgozók díjazásának módját és mértékét,
·
a szükséges határidőket,
·
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét,
idejét.
Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék
megjelenése után kikéri az iskolai szülői munkaközösség véleményét, hogy melyik
az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv
kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.
A tankönyvjegyzékből az iskola pedagógiai
programjában megfogalmazott elvek és a helyi tanterv alapján, a szülői
szervezet véleményét figyelembe véve, a Nyilatkozatokból következő anyagi
kötelezettség ismeretében a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő
tankönyveket.
A Nyilatkozatában ezt a megoldást
kérő tanulónak lehetősége van a tankönyvek könyvtárból
történő kölcsönzésére. A kölcsönzött tankönyvek megóvásáért felelősséggel
tartozik.
A tankönyvek elvesztése, szándékos rongálása
esetén anyagi kártérítéssel tartozik. Ennek mértékéről, a kártérítési
kötelezettség mérsékléséről, esetleges elengedéséről a DÖK véleményét
figyelembe véve az igazgató dönt, a könyvtári SzMSz
figyelembe vételével.
A tankönyvrendelés előkészítésével megbízott
pedagógus saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban
felhasználható tankönyvek valamint segédanyagok hivatalos jegyzéke az
igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a
szakmai munkaközösségek részére. A szakmai munkaközösségek minden év február
28-ig adják le tankönyvrendelésüket. A tankönyvrendeléssel megbízott pedagógus
a kiadott irányelvek és határidők figyelembe vételével köteles a
tankönyvrendelést összeállítani, összesíteni és az intézmény vezetőjének
aláírásra előkészíteni.
Tankönyvtámogatás rendje – Ingyenes tankönyvellátás
A
törvényben meghatározott körben, az igazolások bemutatása után biztosítja az
iskola az ingyenes tankönyvet.
A
tankönyv az iskolai könyvtár tulajdona, lehet új vagy használt.
A
tankönyveket a tanuló a tanév végén, illetve a tantárgy befejezésekor
visszaszolgáltatja.
Szociális
támogatás
A
szülő kérésére, a rendelkezésre álló szociális keret összegéből
további támogatás adható.
Elsősorban
a két gyermeket nevelő, krízis helyzetekbe került családok kaphatnak támogatást.
A tankönyvrendelés törvényi háttere: OM rendelet 22§ (9)- (13), 23§
9)77 Az iskola minden év február 28-áig elkészíti
a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus
rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. A
kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott
megrendeléseket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának
a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az
iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése
véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelését nem tudja
elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló
határidőn belül – a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül
annak módosítását vagy visszavonását. Az iskola pótrendeléseket szeptember
5-éig küldhet a kiadóknak. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus
rendszerből megkapott pótrendeléseket tíz napon belül elfogadja, majd az
elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren
keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül
elfogadja, s ezzel a pótrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az
iskola pótrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a
visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a Hivatal által
felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy
visszavonását. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak
várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly
módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a
tankönyv napközis, illetve tanulószobai elhelyezése – az iskola minden tanulója
részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.
(10)78 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt
az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A
tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – a tankönyvek grammban
kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A
szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg
kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például
használt tankönyvvel kívánja megoldani.
(11)79 Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók
szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek
össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy
kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a
három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra
beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – a tankönyvek grammban
kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik.
(12)80 Az iskolának legkésőbb június 10-éig – a
helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és
kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók
kikölcsönözhetnek.
23. § (1)82 A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg
az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst,
továbbá meg kell határozni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok
végrehajtását.
(2)83
(3)
Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi,
a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának
ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt a tankönyv-értékesítésben
közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos
feladatok ellátásában.
(4)
Ha a feladatellátásban való közreműködés a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott személyeknek nem munkaköri feladata, a velük kötött
megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás
illeti meg azt is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A
díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A
díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés
alapján az iskolának átengedett összeg.
(5)
A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit
az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
(6)
Az iskolának a 22. §-ban meghatározottak szerint
közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás rendjét.
(8)27 A tartós használatra készült tankönyvet
tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni.
Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre
jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása
alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott
tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott
tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló
szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az
iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból
származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére
értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv
elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési
kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az
iskola házirendjében kell meghatározni.
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az
iskola igazgatója a felelős.
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak
a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:
·
elkészíti az iskolai tankönyvrendelést
·
részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskola
dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak
tartalmaznia kell:
·
a felelős dolgozók feladatait
·
a szükséges határidőket
·
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét,
idejét
·
a felelős dolgozók díjazásának módját és
mértékét.
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás
rendjéről – a szakmai munkaközösségek – évente a nevelőtestület
dönt az alábbiak figyelembe vételével:
·
A nevelőtestület döntése előtt az iskola
igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni,
illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet
biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az
iskola szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri
véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
·
Az iskola biztosítja, hogy a napközis és
tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók
rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
·
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó
összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában
alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A
megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár,
könyvtárszoba állományába kerül.????
·
Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési
önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a
tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai
dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve
alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a
szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós
tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek
vásárlására fordítja.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola
igazgatója beszerzi az iskola szülői szervezet (közösség) és az iskolai
diákönkormányzat véleményét. (Pedagógiai program – Helyi tanterv )
12.A mindennapi testedzés formái
Törvényi
háttere – Ntk 46§(3)b, 27§(13)
(11) Az iskola a
nappali rendszerû iskolai oktatásban azon
osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt
testnevelés óra keretében, amelybõl
legfeljebb heti két óra
a) a kerettanterv
testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
oktatásszervezési formákkal, mûveltség területi
oktatással,
b) iskolai
sportkörben való sportolással,
c) versenyszerûen sporttevékenységet
folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkezõ vagy
amatõr sportolói sportszerzõdés alapján sportoló tanuló kérelme
alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet
keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
(12) Az iskola a kötelezõ tanórai foglalkozások keretében
gondoskodik a könnyített testnevelés szervezésérõl.
(13) A legalább
négy évfolyammal mûködõ iskola
biztosítja az iskolai sportkör mûködését. Az
iskolai sportkör feladatait – az
iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában mûködõ diáksport egyesület is elláthatja.
Az iskolai sportköri foglalkozások
megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott
iskolai csoportonként – hetente
legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan
szakedzõ vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek
gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékérõl
szóló külön jogszabályban
meghatározott képesítéssel rendelkezõ szakember
is vezetheti, aki a felsõoktatási intézmény
általszervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.
Szervezése
Diákjaink számra a pedagógiai programunk helyi tantervében, heti öt
testnevelési órát tartalmaz,3
amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4.
és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:
·
a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen
sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési
törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával
·
a kötelező úszásórákon való részvétellel,
szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.
Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a
tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott
meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.
Az iskola igazgatója az iskolában
működő diák-sportegyesülettel együttműködési megállapodást köt, melyet
évenként felül kell vizsgálni. Az együttműködési megállapodást a szervezeti és
működési szabályzat melléklete tartalmazza. (2. számú melléklet)
A délutáni tömegsportköri foglakozásokon
való részvételhez az iskola biztosítja, hogy
·
az őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a
tornaterem
·
a téli időszakban: a tornaterem
a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét – órarendben megadott –
időpontjaiban a tanulók számára nyitva legyen.
13.A tanulók
rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
Nkt. 46. § (6)d6 A gyermeknek tanuló joga különösen,
hogy
d) rendszeres egészségügyi
felügyeletben és ellátásban részesüljön,
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az
iskola fenntartója megállapodást köt a Kispesti Egészségügyi Intézet
(1191 Budapest, Ady Endre út 122.) vezetőjével.
A megállapodásnak biztosítani kell:
·
az iskolaorvos heti egy alkalommal történő
rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban).
·
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését,
szűrését az alábbi területeken:
·
fogászat: évente kettő alkalommal
·
tüdőszűrés: évente egy alkalommal (csak a 8.
osztályos tanulóknak)
·
szemészet: szem és hallásvizsgálat évfolyamonként
váltott rendszerben
·
kötelező oltások: életkoruknak megfelelően
·
a tanulók fizikai állapotának mérése
folyamatosan
·
a tanulók a körzeti védőnő által végzett
higiéniai tisztasági szűrővizsgálatát évente kettő alkalommal
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet
biztosít.(Pedagógiai program)
14.Az
intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek
megelőzésében, illetve baleset esetén (Intézményi védő, óvó előírások)
Az iskola minden dolgozójának
alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az
egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,
valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek
veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell
tartania az iskolai munkabizottsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a
tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (… . számú
melléklet)
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy
keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával
kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
A nevelők a tanórai és tanórán kívüli
foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk
bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet
megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon
ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére
vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt
járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon
tilos és elvárható magatartásformákat.
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk
kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
·
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki
órán. Ennek során ismertetni kell:
·
az iskola környékére vonatkozó közlekedési
szabályokat
·
a házirend balesetvédelmi előírásait
·
rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó,
bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges
teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét
·
a tanulók kötelességeit a balesetek
megelőzésével kapcsolatban
·
Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.
·
Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
·
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire
kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai
jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a
baleset veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy
esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek
témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A
nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók
elsajátították a szükséges ismereteket.
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat
(testnevelés, fizika, kémia, technika, informatika, úszás) tartó, valamint a
gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait
részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza.
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos
munkavégzés tárgyi feltételei munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében
rendszeresen ellenőrzi, évente kettő alkalommal. A munkavédelmi szemlék
tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont
dolgozókat az intézmény Munkavédelmi szabályzata tartalmazza.(…. sz.
melléklet.)
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek
esetén
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a
tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén
haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
Enyhébb esetekben:
·
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie
·
ha szükséges orvost kell hívnia
·
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a
tőle telhető módon meg kell szüntetnie
·
a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet
azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi
iskolai dolgozó is köteles részt venni.
Súlyos esetekben a teendő:
·
mentő illetve orvos kihívása (csak az igazgató
és az igazgatóhelyettes intézkedhet)
·
szülő vagy hozzátartozó értesítése
·
veszélyforrás megszüntetése – lehetőség szerint
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő
dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan
abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell
hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
Elsősegély nyújtási hely: tanári szoba
Felelőse: a balesetvédelmi megbízott
Az iskolában történt mindenféle balesetet,
sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során
tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna
elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy
mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges
intézkedéseket végre kell hajtani.
A
tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok
előírásai alapján
A nevelési-oktatási
intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell
tartani.
(2) A nyolc napon túl
gyógyuló sérüléssel járó tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul
ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható
személyi, tárgyi és szervezési okokat.
Ezeket a baleseteket az
oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével
kell nyilvántartani, vagy ha
erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg
nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek
kivételével – a kivizsgálás
befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót
követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a
papíralapú jegyzőkönyv egy
példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek.
A jegyzőkönyv egy példányát a
kiállító nevelési oktatási intézményében
meg kell őrizni.
(3) Ha a sérült állapota vagy a
baleset jellege miatt a vizsgálatot
az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
(4) Amennyiben a baleset súlyosnak
minősül, akkor azt a
nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az
intézmény fenntartójának. A
súlyos baleset kivizsgálásába legalább
középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
(5) Súlyos az a tanuló- és
gyermekbaleset, amely
a) a sérült halálát (halálos
baleset az a baleset is,amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon
belül a sérült orvosi szakvélemény
szerint a balesettel
összefüggésben életét vesztette),
b) valamely érzékszerv (érzékelő képesség)
elvesztését vagy jelentős
mértékű károsodását,
c) a gyermek, tanuló orvosi
vélemény szerint életveszélyes sérülését,
egészségkárosodását,
d) a gyermek, tanuló súlyos
csonkulását (hüvelykujj vagy
kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
e) a beszélőképesség elvesztését
vagy feltűnő eltorzulását, a
tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.
(9) A nevelési-oktatási
intézménynek lehetővé kell tenni
az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője
részvételét a tanuló- és
gyermekbaleset kivizsgálásában.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
(10) Minden tanuló- és
gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek
megelőzésére.
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon
nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést
okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről
az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy
példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt a
Vagyonkezelő Műszaki Szervezet – kerületi munka- és tűzvédelmi
főelőadója részére, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak
(kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az
iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az
iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább
középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell
bevonni.
Az iskolának igény esetén biztosítania kell a
szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a
tanulóbalesetek kivizsgálásában.
Az iskolai nevelő és oktató munka
egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek
megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola Munkavédelmi
szabályzata tartalmazza. (…. számú melléklet.)
15.Rendkívüli
esemény esetén szükséges teendők
A minisztérium fenntartásában
lévő intézmények feladatai
6. § (1) Az intézmény vezetője
a)
meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti
és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában,
irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott
feladatok végrehajtását;
b) kiadja az
intézmény tűzvédelmi szabályzatát, annak mellékleteként tűzriadó tervét,
amelyet szükség szerint, de legalább évente gyakoroltat;
c)
elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének
megfelelő veszély elhárítási terveket, és egyezteti az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság területi szervével;
d)
együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa
következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem
területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes
polgármesterrel, a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottsággal,
továbbá a minisztérium védelmi bizottságával;
e) elősegíti
az intézmény dolgozóinak, oktatóinak, hallgatóinak, tanulóinak, valamint,
megalakítása esetén, a munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a felkészítését,
kiképzését;
f)
közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása
szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét
szolgáló intézkedések megvalósításában a hatóság rendelkezései alapján,
valamint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés
végrehajtásában;
g) elősegíti
a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a
katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően.
(2) A minisztérium
fenntartásában lévő intézmény évente tájékoztatót készít a katasztrófa-, a
tűz- és a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról, amelyet a tárgyévet
követő március 31-éig megküld a minisztérium védelmi ügyekben illetékes
szervezeti egységének.
7. § A minisztérium fenntartásában lévő intézményben az
alkalmazottak, a tanulók és a hallgatók kollektív védelmére, a polgári
védelmi tervek készítését meghaladóan, a meglévő életvédelmi
létesítmények karbantartásával, más célú hasznosításuk esetén funkciójuk
gyors visszaállításának lehetőségével, illetve szükségóvóhelyek kialakítása
feltételeinek megteremtésével kell felkészülni.
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell
minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és
oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak
és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét,
felszerelését veszélyezteti.
Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
·
a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás,
földrengés,
·
árvíz, belvíz stb.)
·
a tűz
·
a robbanással történő fenyegetés
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola
épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát
fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles
azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre
jogosult felelős vezetővel.
Rendkívüli esemény intézkedésére jogosult felelős
vezetők:
·
Katasztrófavédelmi tervben (4. sz. melléklet)
megjelöltek szerint
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
·
az intézmény fenntartóját
·
tűz esetén a tűzoltóságot
·
robbanással történő fenyegetés esetén a
rendőrséget
·
személyi sérülés esetén a mentőket
·
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő
rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója
szükségesnek tartja.
Rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre
jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket
(…. számú mellékletben) leírt módon értesíteni
(riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett
épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó
tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben
található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. (4 számú melléklet.)
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és
a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti
felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást
tartó pedagógus a felelős.
A veszélyeztetett épület kiürítése során
fokozottan ügyelni kell a következőkre:
·
Az épületből minden tanulónak és az épületben
tartózkodó minden felnőttnek távoznia kell, ezért az órát, foglalkoztatást
tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó
személyekre is gondolnia kell!
·
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben
korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
·
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett
épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon
győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
·
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a
kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell
számolnia!
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a
veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók
kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: (…. számú
melléklet.)
·
A kiürítési tervben szereplő kijáratok
kinyitásáról
·
A közművezetékek (gáz, elektromos áram)
elzárásáról
·
A vízszerzési helyek szabaddá tételéről
·
Az elsősegélynyújtás megszervezéséről
·
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító
szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv
vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak
tájékoztatnia kell az alábbiakról:
·
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott
eseményekről
·
a veszélyeztetett épület jellemzőiről,
helyszínrajzáról
·
az épületben található veszélyes anyagokról
(mérgekről)
·
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek
helyéről
·
az épületben tartózkodó személyek létszámáról,
életkoráról
·
az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínére
érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv
illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági
intézkedésekkel kapcsolatban. A rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden
dolgozója és tanulója köteles betartani!
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által
meghatározott szombati napon be kell pótolni.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a
„Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbanással
történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi
szabályozását az „Intézkedési terv robbanással való fenyegetés esetére
(Bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. (4. számú
melléklet.)
A tűz- és bombariadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a
tanulókkal és a dolgozókkal történő igazgatója a felelős.
megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény
A belépő dolgozókat oktatásban részesíti belépésükkor.
Tűzriadó (bombariadó)
gyakorlatot tartunk évi 2 alkalommal amelyről jegyzőkönyv készül.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és
a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente
legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola
igazgatója és a tűzvédelmi megbízott a felelős.
A tűzriadó tervben és a
bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és
dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet minden tanteremben, a
portán, a konyhán, a könyvtárban, az informatika I. és informatika II.
tanteremben, az igazgató és az igazgatóhelyettesi irodában, a tikári
szobában, tanári szobában el kell helyezni.
16.A
szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és
felosztásának elvei
A tanulók részére biztosított szociális támogatások
(étkezés) odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a
gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az
iskola igazgatója dönt. A döntésről a szülőt írásban értesíti a
gyermekvédelmi felelős.
A tankönyv vásárlásához biztosított állami
támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről
évente a nevelőtestület dönt. (Pedagógiai program – Helyi tanterv )
17. Könyvtári működési szabályzat
1. Az iskolai
könyvtár működési rendje
1.1. A könyvtárra vonatkozó adatok:
1.1.1. A könyvtár címe: Bolyai János Általános Iskola
könyvtára
1195
Budapest, Árpád u. 14.
1.1.2. A könyvtár elhelyezése: az
iskola épületén belül a II. emeleten, 201-es teremben.
1.1.3. A könyvtár működtetése: 1
főállású könyvtáros (2. melléklet a 2011. évi CXC. Törvényhez 14.)
látja el az iskolai könyvtár szakmai irányítását. Feladatait a munkaköri leírás
tartalmazza.
1.1.4. A könyvtár használata: ingyenes
1.1.5. A könyvtár bélyegzője:
könyvtár fenntartása, szakmai irányítása
2.1. Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát
fenntartó önkormányzat az intézmény költségvetésében gondoskodik. A szakszerű
könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a
fenntartó vállal felelősséget.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 165. § (1)
2.2. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója a
nevelőtestület véleményének és javaslatainak meghallgatásával irányítja és
ellenőrzi.
2.3. A könyvtár módszertani kapcsolatot tart a kerület iskolai könyvtáraival.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet 165. § (3)
2.4. Szakmai programokon, továbbképzéseken való részvétel.
3. Az iskolai könyvtár
működésének célja
Az iskolai könyvtár működésének alapvető célja:
–
az oktató-nevelő munka elősegítése,
–
az iskolai könyvtárhasználók általános műveltségének
fejlesztése,
–
a könyvtári rendszer és szolgáltatásainak ismertetése,
közvetítése.
–
a könyvtár-pedagógiai tevékenység koordinálása.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 163§ (1)
4. Az iskolai könyvtár feladata
„Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen
tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az
oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie
kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok
előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat
nyilvántartásához szükséges eszközökkel.”
16/1998. (IV.8) MKM rendelet.
4.1. Az
intézmény könyvtárának alapfeladatai:
–
könyvtári dokumentumok kölcsönzése
–
biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az
oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat,
–
gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi
és rendelkezésre bocsátja,
–
rendszeres tájékoztatást nyújt a könyvtár
dokumentumairól és szolgáltatásairól,
–
központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és
könyvtárhasználatának felkészítésében,
–
részt vesz, illetve közreműködik az intézmény helyi
tantervének megfelelő könyvtári tevékenységekben (tanórák tartása a
könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba),
–
biztosítja a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos
helyben használatának lehetőségét és kölcsönzését,
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet166.§(1)
4.2. Az
intézmény könyvtárának kiegészítő feladatai:
–
különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök
biztosításával részt vesz, illetve közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások,
művelődési és egyéb iskolai programok, vetélkedők szervezésében,
lebonyolításában.
5. Gyűjteményszervezés
Az iskolai
könyvtári állomány az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az
állományalakítási tevékenység gyarapítási és apasztási munkafolyamatokból áll.
A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs
értékét, használhatóságát.
A
folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola:
– nevelési és
oktatási célkitűzéseit,
– pedagógiai
folyamatának szellemiségét,
– tantárgyi
rendszerét,
– pedagógiai
módszereit
5.1.
Gyarapítás:
Az iskolai
könyvtár állománya vétel, ajándék vagy csere útján gyarapodik (SZMSZ 1. sz.
mell.)
5.1.1.Vétel:
Jegyzéken
megrendeléssel, előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadótól, terjesztőktől
számla alapján történő gyarapítás), a dokumentumok megtekintése alapján
készpénzes fizetéssel (könyvesboltoktól, antikváriumoktól), történő beszerzés.
A könyvtár
szakmai és gazdasági szempontok alapján, pénzügyi keretek figyelembevételével
gyarapítja állományát. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése az
iskola gazdasági szakemberének feladata.
5.1.2. Ajándék:
–
kiadók által küldött bemutató példányok,
tiszteletpéldányok,
–
intézmények, egyesületek és magánszemélyek által
térítésmentesen átadott, a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok.
5.1.3. Csere:
–
iskolák, pedagógiai intézetek, egyéb intézetek
könyvtáraival előzetes megállapodás és értékegyenlőség alapján történő fölös
dokumentumok cseréje.
A dokumentumokat nyilvántartásba
kell venni. A különböző típusú dokumentumokról külön leletári nyilvántartás
készül (könyv, tankönyv, brosúra, nem hagyományos dokumentumok).
A számla és a szállítmány
összehasonlítása:
Átvételkor össze kell hasonlítani
a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a számla
hiányos, vagy külalakilag hibás, azt reklamálni kell, bevételezni nem szabad.
Amennyiben a számla és a küldemény tartalma között nincs eltérés, a
dokumentumot leltárba kell venni. A könyvek egyedi, a tankönyvek csoportos
nyilvántartásba kerülnek.
5.2. Bélyegzés:
Az iskolai könyvtár állományába
tartozó valamennyi dokumentumot a könyvtár által használt bélyegzővel le kell
pecsételni az alábbi módon:
–
a könyveknél, kiadványoknál a címlap hátoldalán, a 17.
oldal alján, valamint az utolsó szövegoldal lezárásaként,
–
audiovizuális dokumentumoknál a dokumentumhordozóra és
a tartódobozára kerül könyvtári pecsét leltári számmal.
5.3. Előrendezés:
A beérkezett dokumentumok
csoportosítása a nyilvántartásba vétel módjának és sorrendjének megfelelően.
5.4. Nyilvántartásba vétel:
A vásárlások, ajándékok
nyilvántartásba vétele a leltárkönyv alapján történik, amely a könyvtár hitelesített
okmánya. A hitelesítés az előzéklapon történik az alábbi szöveggel:
„Igazolom,
hogy a ….. sz. leltárkönyv 1 – ….. terjedő számozott oldalt tartalmaz.”
(dátum, aláírás, bélyegző)
Egyedi nyilvántartásba vétel:
Könyvek esetén címleltárkönyvet
kell vezetni, amelynek adatai:
–
leltári szám
–
dátum
–
a mű cím-és kiadás adatai
–
a beszerzés módja
–
beszerzési ár
Egy-egy számla (szállítólevél)
tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek
darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni kell.
Ugyancsak külön egyedi
nyilvántartás készül a hang- és videokazettákról, DVD-ről, CD-ROM-ról
a következő adatok feltüntetésével:
–
leltári szám
–
dátum
– szerző, cím, kiadási adatok
–
darabszám, fizikai egység (kazetta, CD)
–
egységár
–
a beszerzés módja
5.5. Állománypasztás:
Az állományból a dokumentumok az
alábbi okok miatt törölhetők:
–
tervszerű állománypasztás,
–
természetes elhasználódás,
–
hiány.
Kivonható az állományból a
dokumentum, ha
–
tartalmilag elavult,
–
rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált,
–
fölösleges példánynak minősül,
–
hiányzik az
állományból (megsemmisült, elveszett).
A dokumentumok kivezetése a
leltárkönyvből jegyzőkönyv alapján történik.
5.6. Állományellenőrzés
A könyvtári állomány leltározását
az intézmény a hatályos jogszabályok szerint végzi.
6. Az állomány feltárása
Az iskolai könyvtár állománya
jelenleg nem visszakereshető, mert évek óta nincs építve a hagyományos
katalógus. Állomány felvitele a Szirén
könyvtári programmal segítségével.
raktári rendje
7.1. Kézikönyvtár
Helyben használható –esetenként
egy-egy tanórára kölcsönözhető- állományegység.
7.2. Kölcsönözhető ismeretközlő
és szépirodalmi állomány:
Raktári rend a szépirodalom
esetében: szerzők, cím szerinti betűrendben.
Raktári rend az ismeretközlő
esetében: egy részük sorozatok szerinti bontásban, a fennmaradó ETO szerinti
csoportosításban található meg a polcokon.
7.3. Tanári kézikönyvtár
ETO szerinti bontásban, azon
belül szerző, cím szerinti besorolás.
7.4. Tankönyvek és munkafüzetek:
Raktározása a folyosón található
zárt szekrényekben történik. Külön az alsó és felső tagozat tankönyvei, azon
belül tantárgyak és osztályok szerint.
7.4. Audiovizuális állomány:
Hang és videokazetták,
oktatócsomagok, CD-k, dokumentumtípusonként külön egységben és szekrényben.
Videokazetták jelzete: „V” és sorszám
CD-k jelzete: „C” és sorszám
7.5. Letéti állományok:
Egy-egy tanévre az
osztálytermekbe, szaktantermekbe, napközibe kihelyezett dokumentumok.
Számítógépen külön mappában
lelőhelyjegyzéken vannak nyilvántartva.
8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai
8.1. A könyvtár használói köre:
Az iskolai könyvtárat az iskola
tanulói, tanárai, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint az
intézményben pedagógiai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók használhatják.
8.2. A könyvtári szolgáltatások
köre:
– helyben használat,
– kölcsönzés: Nyilvántartásuk
papír alapon történik, dossziéban, osztályonként elkülönítve, abc-s névsor
szerint. Az első osztály kivételével, mindenki 3 hétre kölcsönözheti a
könyvtári könyveket és kétszer két hétre meghosszabbítható a kölcsönzés, ha
adott dokumentumra nincs előjegyzés. Az iskolából eltávozókról az
osztályfőnökök adnak tájékoztatást és az iskolából eltávozó tanuló nem kapja
meg addig az eltávozó igazolást, amíg a könyvtárossal nem rendezte a könyvtári
könyvek tartozását.
– csoportos használat (könyv- és
könyvtárhasználati órák, könyvtári szakórák, szakkörök, iskolai csoport
munkák),
–
egyéb szolgáltatások: információszolgáltatás, letétek telepítése, igény szerint
versenyekre felkészítés, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások
elérésének biztosítása, könyvtárak közötti dokumentum- és
információcsere.
9. Az iskolai könyvtár gazdálkodása
Az iskolai könyvtár feladatainak
ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény költségvetésében
biztosítja.
A napi működéshez szükséges
technikai eszközökről, irodaszerekről az iskola gazdasági vezetője gondoskodik.
A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a
könyvtáros feladata.
18. Záró rendelkezések
A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya,
hatályba lépése:
A Bolyai János Általános Iskola közoktatási
intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó módosított
szabályzatot (vagy szabályzat módosítását) az intézmény vezetőjének
előterjesztésére a nevelőtestület 2013. ……….–én fogadta el.
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az
intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt
megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak
szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet.
A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb
belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az
intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.
Felülvizsgálat rendje:
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat
módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet és a
diákönkormányzat egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával
lehetséges.
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását
kezdeményezheti:
·
a fenntartó,
·
a nevelőtestület,
·
az iskola igazgatója,
·
a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,
·
a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
Nyilvánosságra hozatal:
A Szervezeti és Működési Szabályzat
továbbá a működés egyéb dokumentumai az iskolai könyvtár nyitvatartási
idejében, valamint az iskola honlapján megtekinthető.
19. Legitimációs záradék
A Bolyai János Általános Iskola Szülői szervezete a Szervezeti és Működési
Szabályzat módosítását véleményezte, azt elfogadásra ajánlja.
Budapest, 2013.március 22.
A szülői szervezet nevében: ………………………………
SzMK elnök
A Bolyai János Általános Iskola Diákönkormányzata
a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását véleményezte, azt elfogadásra
ajánlja.
Budapest, 2013. március 22.
DÖK elnöke: ………………………………..
DÖK
elnök
A Bolyai János Általános Iskola nevelőtestülete a
Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását ……………………………….. tartott
értekezletén egyhangúlag elfogadta.
Budapest,
Nevelőtestület képviseletében: ………………………………..
Nevelőtestületi
tag
A Bolyai János Általános Iskola Szervezeti és
Működési Szabályzat módosítását a fenntartó …………………… számú határozatában
jóváhagyta.
Budapest, 2013. …………………….
Fenntartó nevében: ……………………………………
Kudett Magdolna
KLIK 19. Tankerületi igazgató
20. Mellékletek
1. számú melléklet: Alapító
okirat
2.számú melléklet: ÁDSE
alapító okirat
3. számú melléklet: Iratkezelési
szabályzat-
4.számú melléklet: KT
szabályzat
5.A Könyvtár működtetéséhez
kapcsolódó szabályzatok
6. Munkaköri leírásminták