Kispest

Kispest

 

E városrész 131 éve Dél-Pest szívében alakult meg. A 9,38 négyzetkilométer területtel rendelkező, közel 70 ezer lelket számláló Kispest, Budapest XIX. kerülete.

A városrész a XIX. század második feléig mocsaras, lápos terület volt, ahol a kiemelkedő részeken alakultak ki települések. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy már az avarkorban éltek itt emberek, akiknek Árpád-kori utódai falvakat alapítottak itt. Erről árulkodik az a késő középkori templomrom is, amire a Wekerle piac építésekor találtak rá.

Kispest és környéke a 18. század közepétől egészen a 19. század közepéig a gödöllői Grassalkovich-uradalomhoz tartozott. Az új birtokos, dr. Sina Simon bankár 1864-ben egy brüsszeli banknak adta el, ami hamarosan továbbadta azt. Többen vettek földet, köztük Lónyay Menyhért, Cséry Lajos, Herrich Károly és Eggert József, Rózsa Lajos. A település magvának „sakktábla” formáját Herrich Károly tervezte meg. Itt építették földszintes családi házaikat az első betelepülők. A település Colonie Klein Pesth néven kivált Vecsésből és 1871. június 11-én megválasztotta a saját bíróját, Stowasser Ferenc személyében és Kispest néven kisközség lett.

További bővülésekre került sor: 1873-ban a szomszédos Törökfalva, majd a Vecséstől különvált Pestszenlõrinc csatlakozott Kispesthez, ami 1874-ben nagyközség lett.

Ekkor Kispest népessége kb. 1800 főre tehető. A község akkori vezetői bekerítik a házakat, járdaépítésbe fognak, fásítanak, az utcákat világítással látják el. A fővárosi építkezések fellendülésével téglagyár épült itt, s a szállításhoz keskeny vágányú vasút. A Batthyány utcában megépül az első iskola is. Ribényi Antal lelkipásztor megkezdi a templom építéséhez való anyagi háttér megteremtését. 1885-ben Kispest és Szentlőrinc határvonalán indul el a lajosmizsei vonat. 1892-ben Madarassy fõjegyzõ eléri, hogy a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár fiókot állítson Kispesten. 1891-ben már hatezren lakják a területet, és már a fővárossal is van telefon-összeköttetés.

 

 

100 évvel ezelőtt egy összeírás alkalmával a következő adatokat tudhatjuk meg: Kispesten és Szentlőrincen 2361 család, azaz 9110 fő él, iskolaköteles gyermek ebből 1367 , óvodás 810 volt. A negyedszázados évfordulót 1896. augusztus 2-án ünnepelték. 1900-ban megindult a “villanyos”, villanyvilágítást egy évvel később kapott a község.

 

1908-09-ben szakadt el Pestszentlőrinc Kispesttől. 1908-ban dr. Wekerle Sándor az akkori kormány nevében megállapodott a kispesti Sárkány örökösökkel, hogy birtokukban lévő földművelésre alkalmatlan területet az állam javára megveszi. 1908. évi XXIX. tc. szerint megkezdődhetett a kispesti munkás-és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül dr. Wekerle Sándor miniszterelnökről és pénzügyminiszterről Wekerle-telepnek nevezett el a nép.

 

1911-ben Kispest közigazgatási járási székhely lett. Kispestnek 1920-ban már megközelítőleg 52 ezer lakosa volt. A Kispesten élő kisiparos, vagy gyári munkások száma: közel 10 ezer fő volt.

 

Kispest 1922-ben város lett. Az 1920-30-as évek kulturális életéből kiemelkedik a munkásotthon (KMO Művelődési Ház) átadása, ahol többek között József Attila, Szabó Ferenc rendszeresen tartott előadásokat. Kispestre nagyon sok író, költő, művész látogatott el, vagy telepedett le akkor (és ma is).
Ekkor már a város legtekintélyesebb sportegyesülete a Kispesti Atlétikai Club /KAC/ volt melynek utódja a II. világháború után a Kispesti Honvéd SE. lett. A klub sporttelepe és Bozsik “Cucu”-ról elnevezett stadionja a városrész pestszentlőrinci határán épült fel.

 

1950. január 1-jén csatolták Kispestet Budapesthez.

A hetvenes évek elején a kerület új központja az Üllői út két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a terület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve ezért, és a település erre alkalmas jellege miatt is itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. /Az Üllõi út mellett összesen 125 hektár területen szanálásra került 4076 lakás bontása után a hagyományos kertvárosi környezethez igencsak nem illő 12100 lakás épült fel, ötszintes és 11 emeletes házgyári építményekben.